Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

Tál alakú szemek háromszögletű szájnyílással A szabálytalan formájú háromszögletű oromcsempék alakja nehezen állapítható meg. Lehettek egyenlő oldalúak, de talán egyenlő szárúak is. Az egyik kiegészített példány oldalai 23,9 x 24 x 16,2 centimétert tettek ki. A háromszög magassága 20,1 vagy 22 cm volt aszerint, hogy melyik oldalélt tekintettük a háromszög talpának. A szemek magassága 8 illetve 8,2 cm volt, fenékátmérőjük 9,7-10,1 cm között változott. A leletanyagból 2 db szem került kiegészítésre, kettő hiányos állapotban volt. A szemek belső oldalát simára, a külsőt kicsit bordásra korongolták. A sarkokba ujjal belesimítottak. A szemek szélét sorjásan hagyták, néha úgy látszott, mintha a levágáskor kisebb peremük keletkezett volna. A háromszögletű szemek oldalain is látszottak a keretnyomok illetve a keret igazgatásának nyomai. A szemek hátán határozott égésnyomok és korom volt megfigyelhető. Vályús csempék (fülkés félcsempék) A félhenger alakú vályús csempékből 7 db került kiegészítésre illetve összeállításra, ebből kettő eltérő anyagú, durvább kidolgozású volt. A csempék magassága 20,5 illetve 21,6 cm között mozgott, szélességük 8,4—10,8 cm volt. Mélységüket 4-5,1 centiméterben állapíthattuk meg. A csempék alja félköríves lappal zárult, csak az egyik eltérő anyagú csempének az alján volt félköríves lyuk. A csempék teteje kerekített vállal készült, a felső lap közepén a korongolásból keletkező kisebb kiemelkedés volt. A csempék korongolásakor párhuzamos falú hengeres edényt húztak fel, amelynek fala kívül sima, belül bordás volt. Az edény tetejét a korongolás során alakították ki, összehúzva az agyagot úgy, hogy a tetőn alig maradt lyuk. A kész edényt lemetszették a korongról és szikkadás után félbevágták. A vágási nyom sorjás maradt, nem simították el. (A csempe alsó szélén a máshol gyakran látható húr irányú lemetszéseket nem alkalmazták.) Az eltérő anyagú két csempét erősen homokos agyagból korongolták, belsejük csak enyhén volt bordás. A legtöbb csempe hátulja a tűzzel érintkezett. Sarokcsempék A sarokcsempéket egy tál alakú szemből és egy félhengeres csempéből állították össze. A meglehetősen szabálytalan sarokcsempék két típusa fordult elő. Az egyiknek normál, fonott sarokéle volt, míg a másiknak az imitált sarokfonata mögött átvágták a közös falát és két negyedkör alakú nyílást alakítottak ki. A sarokcsempék magassága 22 x 23,5 x 23,8 cm volt, szélességük 24,5-25 cm között változott. A vályús sarokrész szélessége mindegyik csempénél 12,5 cm volt. Az áttört sarokcsempékből két példányt lehetett kiegészíteni, a normál fajtából pedig egyet. Ezeken kívül még egy sarokcsempe töredékei kerültek elő. A sarokcsempék összeállításánál egy szikkadt állapotú normál tálat az illesztés felületén erősen megfaragtak úgy, hogy a közepe táján át is lyukadt. Híg agyaggal egy vályús csempét ragasztottak hozzá, majd az illesztés széleit agyaggal kikenték. A sarokéi mögött az összeragasztott falba két nyílást vágtak és kialakították a kötélmintát imitáló 150