Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen
munkás fejenként 16 dénárt kapott. 86 így tehát mindenképpen egy szerényebb, a bajihoz hasonló szerkezetű (bár annál valószínűleg nagyobb és tagoltabb) épülettel lehet számolni a 30-as években valamint a 40-es évek nagy részében, amikor kályha már volt benne, de erős kőalapja még nem, és ez azután sem változhatott alapvetően, hogy a kőalap elkészült. Építettek a nőháznál 1447-48-ban egy konyhát is de azt már kőből és téglából. Az ugyan nem derül ki, hogy különálló építmény volt-e, vagy a házhoz kapcsolódott, de 6 munkásnak fizettek 12 dénárt mert követ hordtak a bordély konyhájához, továbbá 14 dénárt fizettek fejenként négy embernek, akik „maltert csináltak és azt fölvitték a falakra továbbá a téglákat is a konyha teljes magasságában." 87 A külvárosban a nőházén kívül még sokféle épülettel, építészeti megoldással és (szükség)megoldással lehetett találkozni. 88 Mint már említettem található az írásos anyagban több olyan épületről is adat, amelyikben kályha állt. A számadáskönyv szerint a városházán 1440-ben több kályhát is fűtöttek. így a nagy szobában („grosse stuben") álló kályhába rakattak 8 kályhacsempét darabjáért 5 bécsi dénárért, 89 továbbá ugyancsak 1440-ben csütörtökön, Simon és Júdás napjának vigíliáján fizettek a kályhásnak a tanácsház kályhájának új csempékkel való megcsinálásáért (tehát korábban is állt már ott egy régebbi), 90 és még ugyanebben az Kf> „Item vnddy Zwiklgemacht haben zu den stubn zum kleen umb xlij den. Item vnd hab zumfrawen haws, puchen holcz zu Zwikln, zw der Frawen stuben zum klenn. Item xiij aribater, dy das erdtreich fuder gelauff en haben In das frawenhaws vnd die Stubn Inwendig zu der an seittenklent haben, .yedenxvi den." ORTVAY 1900,124. Aház padlójára ugyan nincs konkrét utalás, de mivel az az anyag, amivel dolgoztak, agyag volt, mást nem is említenek, valószínűsíteni lehet, hogy agyagból készítették. Mindenesetre padló feltöltéséről, elegyengetéséről és kisimításáról tesznek említést a számadáskönyvben. „Item und liab ich geliat pey den frawen haws pesunder 2 aribater, dy das erdreich In den Kärntnern geleich gezogen habn, yeden xüij den. Item und hab gehat pesunder ij aribater pey denfrawen haws di erdtreich in die kamerl geschüt haben unddy ausgefüllt haben yeden xüij den. " ORTVAY 1900, 124. 87 „Item und habn gehat pesunder vj klain aribater, dy stain mit Schaibtruhn gelawffen habn zu der kuchen, yeden xij den. Item und habn gehat pey dem frawen haws iiij klain aribater, di M orter gemacht habn und M orter den mawrern zugeraicht habn, undzigl, In aller Hoch zu der Kuchen, yeden xüij den." ORTVAY 1900, 124. Ugyanebből az időből, tehát 1447—48-ból, van adat arra is, hogy többször szállítottak ide követ, meszet és homokot, bár ezekben az esetekben sajnos nem derül ki, hogy konkrétan mihez: „Item am Mantag nach Trinitatis liaben wir gehat des purgermaister wagen mit 4 Ros, der Sand und stain gefurt hat zumfrawen haws, hab ich geben iiisch. x den. - Item am Erichtag vorgotz leichnambstag hab wir gwhat des Richters wagen mit ii Rossen, der sand und stain gefurt liat undcliallich zumfrawen haws und den überlegern, den ich hab geben iii Seh. x den. Wien. - Item undliaben entnomen vom purgermaister ii pottigen kailich zum frawenhaws, dafür hab ich geben ilb. den." ORTVAY 1900, 124. 88 Az ott lakók vagyoni helyzete alacsony volt, és ezen az alacsony szinten belül is meglehetősen differenciált. 1434-ben a vagyonadót fizető polgárok közül a magas, 2 Ft-n felül fizetők között a belvárosban 12, míg a külvárosban mindössze egy polgár volt található, holott a külváros lakossága a kétszerese volt a városfalon belül lakókénak, ugyanakkor a kis vagyonú polgárok közül a 2 sol. és három fontdenár között adózók 57-en voltak a városfalon belül, míg a külvárosban 201-en. (A közepes összegeknél nincs nagy eltérés [a 3 fontdénáros és a 2 forintos adómagasság között] a külvárosban 36, a belvárosban 47 adózó volt) SZŰCS 1955, 257. így nem csoda, hogy a 15. század harmincas éveiben a házeladások között a belvárosi házak átlaga 243 Ft, volt de előfordul 1000 Ft-os összeg is, míg a telekkönyv szerint a külvárosban 8, sőt 3 és Vz forintos árak is szerepeltek KOVÁTS 1938, Liy 46. jegyzet.; Szűcs 1955, 256. és akkor a vagyonnal nem rendelkező nem adózókról még nincs is képünk. 89 „Item hab wir geben ainem hafner von VIII kachelin das er dy in dy grosse stuben an den Ofenn Ingemacht hat per IIIII d. wien.facit." ORTVAY 1900, 183. Ez a javítás nem került sokkal többe, mint a bordély kályhájáé, amelybe 4 dénárért raktak be csempéket. 9(1 „Item am pfineztag In vigilia Symonis et Jude, hab wir geben von dem of en Im Rothaus zu machen dem hafner mit newen chachellen do von zu lan XIIs. IXd. wien." ORTVAY 1900, 183. 146
