Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

bontottuk el, melynek során a kályha szájrészétől 120 cm-re északra egy kisebb és egy nagyobb, szorosan egymás mellett fekvő, azonos szélességű terméskövet találtunk, aljuk a kályha lábazatának aljával volt egy szinten. Ez a távolság volt az a határvonal, melyen túl kályhaszemek már egyáltalán nem kerültek elő. Az itt lévők többsége is tál alakú volt, de feküdtek ezen a részen félhenger alakúak is. A lábazat rövidebb, nyugati oldala melletti omladék bontásakor a tál alakúak mellett két teljesen ép háromszög valamint félhenger alakú kályhaszemeket találtam. Itt és a kályha északnyugati sarkánál került elő négy sarokcsempe is. Közülük a három ép illetve összeragasztható darab közül valamennyi kötéldíszes volt, kettőnek a tál alakúhoz kapcsolódó félhengeres része áttört. A negyedik előkerült darab csak töredék volt. A lábazat nyugati oldala mellett, a fal alól kiinduló habarcsos, köves padka került elő a vörös agyagdarabokkal kevert barna földből, amely 1520 cm-re nyúlt ki a lábazat síkjából. Magassága 8-10 cm volt. (VI. tábla 1.) Kályhaszemek a padka tetejének szintjénél mélyebbről is jöttek elő. A padka aljának szintjén előkerült sárga agyagfelület lehetett az épület padlója, amelyet egyébként úgy itt, mind az északi oldalon a kályhaszemek legalsó rétege is jelzett. A lábazat déli oldala és a boronafalas kerítés alapja közötti részt kövekkel és földdel töltötték ki. A kerítés felé eső területen kályhaszemek nem voltak. A külsővati kályha feltárása során előkerült tapasztásokhoz hasonlókat nem találtunk. A kályhaszemek felszedése után lehetővé vált a lábazat megtisztítása és felmérése (VII. tábla). A tapasztás mérete 120x70 cm volt. A kékesszürke repedezett kő 56 cm hosszú volt, szélessége a szájrész külső szélénél 48 cm, a belsőnél pedig 70 cm. A kályha lábazatának fala 124 cm volt a derékszögben törő szájrész belső végéig, amely onnan még 70 cm hosszan tartott a kékesszürke kő külső vonaláig. A kéményt tartó kváder innen még 40, keleti széle pedig 96 cm-re feküdt. Az északi oldal sarka alól 16 cm-re kiugró padkával együtt a lábazat északi oldalának teljes hossza, a kéménnyel együtt, 3,1 m volt. Pusztán csak a lábazat, a kéményrész nélkül, 194 cm, a padkával együtt 210, vagy annál pár cm-rel hosszabb, hiszen a padka külső széle kissé ívelődő, nem egyenes vonalú. A lábazat falának szélessége az északi oldalon 28 cm, a délin ez nehezebben volt megfogható a lábazat és a boronakerítést kitöltő földberakott kövek miatt. Van olyan, 40 cm széles kő is, amely a lábazat része, ugyanakkor déli széle benne van a kerítés északi szélében, de az itteni szélesség általában 30-40 cm. Az említett nagyobb kőnél a lábazat teljes szélessége 146 cm. A fal nem egyforma magasságban maradt meg. A szájrésznél és a délnyugati saroknál kissé magasabb, a járószinttől számítva 44 cm, míg az északnyugati saroknál és az északi oldal szájrészig tartó szakaszán valamivel alacsonyabb, ezen a részen a járószinttől csak mintegy 20-30 cm-re emelkedett ki.

33 A kémény rész sárga agyagta33 A baji 70x120 cm-es belméretű lábazathoz az eddig előkerültek közül a legközelebb áll a túrkeve-mórici 70x100 cm-es MÉRI 1954, 145-146. a szentkirályi 60x110 cm-es PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 91. és az etei 90x105 cm-es méret CSALOGOVICS 1937, 326-327. A külsővati kályha kapcsán összegyűjtött többi, falusi környezetből ismert (Sarvaly Ecsér, Mizse, Kecskemét-környék: ILON-SABJÁN 1989, 120.) lábazatoknak akár külső, akár belső mérete ha valamelyest el is tér a bajitól, az nem nagyságrendekben mérhető. A szentmihályi kályha lábazatának alapterülete 2x2 m volt, magassága pedig 15 cm HOLL 1987, 162. Bár a társadalmi környezet teljesen más, a földrajzi közelség miatt ide kívánkozik még a vértesszentkereszti bencés monostor refektóriumának a 15. század utolsó negyedében épített kályhája. Lábazata téglából készült, melynek külső felületét vakolták (mérete 75x130 cm, vastagsága pedig 20 cm. Kozák É. szíves szóbeli közlése). Ugyancsak téglából készült a kályha boltozata, téglaboltozatos volt tüzelőtere is. Szürke, tál alakú kályhaszemekből rakták. KOZÁK 1993, 71. 135