Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

Mivel a rotundák csak az Árpád korban épültek,

8 a Kovácsi név pedig a tipikus Árpád-kori szolgáltató falut jelölő kifejezés, továbbá a lelőhely földrajzi neve is Öreg-Kovács-hegy, és az udvarház egész területéről, de még a temető földjéből is, összességében mázsányi mennyiségekben mérhető nagyságrendben kerültek elő kovácssalakok az ásatások során,

9 ezért az tűnhetett kézenfekvő gondolatnak, hogy a lelőhelyen kiterjedt kovácsiparral lehet számolni, és ez hatott ki a falu valamint a hegy névadására is. Az adatok ilyetén való csoportosítása azonban téves. A Kovácsi név itt valójában vezetéknév, a falut birtokló nemesi család neve, ami csak formailag egyezik a szolgáltató falvakat jelölő szóalakkal, a kovácssalakok pedig a későközépkori udvarházban működő kovácsműhelyhez köthetők és nem az Árpád-korhoz. A Kovácsik első említése egy 1364. augusztus 22-én kelt oklevélből ismert (ez két évvel korábbi, mint a falura vonatkozó első adat). Az oklevélben Szigfrid pannonhalmi apát egy Almáshoz tartozó birtokot biztosít monostorának a neszmélyi Hantkó mester ellenében. A perben „ Marco de Koacy" királyi emberként szerepel a szomszédos faluból, Agostyánból való „Tuloknak mondott Pállal" együtt.

10 1388-ban ugyancsak királyi emberként említik „Matheusde Kouachy"-t amikor Péter a tatai Szent Péter és Pál monostor apátja Zsigmondtól birtokmegerősítő kiváltságlevelet kap." Albert király 1439-ben Rozgonyi Istvánnak örök birtoklásra adta a Komárom vármegyei Pornókon bírt bizonyos birtokrészt. Beiktatásánál királyi emberként „Andreas Kowaczy de Chepy" jelent meg.

12 1448-ban Rozgonyi János fiainak beiktatásánál „.. .in dominum medietatum castrorum Thatha in comitatu Komaromiensi..." a szomszédok között volt említve, „Demetrio literato de Kowachy"}

3 V László 1455-ös Bécsben kelt oklevelében több nemes mellett Kovácsi János 8 GERVERS-MOLNÁR 1972, 32. 9 Meghatározásukat a miskolci egyetemen Török Béla végezte 1995-ben. 1 ° „... cum Paulo dicto Tuluk de Abustyam magistrum Andreám pro parte dicti domini abbatis, pro parte autem ipsius magistri Hanthkonis una cum Marco de Koacy magistrum Mychaelem, hominibus regiis socios et concanonicos eorum pro testimoniis fide dignosadpremissaperagendaduxissettransmittendos...". ERDÉLYI-SÖRÖS 1902-1906, 11/496.; GYÖRFFY 1987, III/434. " „... Dicitur nobis in persona religiosi viri Domini fratris Petri, Abbatis Kcclesiae beatorum Petri et Paulide Tata, quodipsi in dominium quarumdam portionum possessionariarum suarum et dicti sui Monasterii.

.. .super quofidelitati Vestrae firmiter praecipiendo mandamus, quatenus Vestrum mittatis hominem pro testimonio fide dignum, quo praesente loannes, filius Nicolai deGalya, velMathaeusdeKouacliy...". FEJÉRX/l. 444-445. Utal rá CSÁNKI 1897, III/528. i2

„lgitur fidelitati vestre firmiter precipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fide dignum, quo présente Andreas Kowaczy de Chepy .... aliis absentibus homo noster adfaciempre/ateporcionispossessionarie Pornók nuncupate consequenerque huiusmodi iuris nostri regii in eadem habiti vicinis et commetaneis eiusdem universis ibnibi legitime convocatis etpresentibus accedendo introducat annotatum comitem Stephanum de Rozgon in dominum eiusdem.

..." MOL DL 13418. CSÁNKI 1897, HI/528. Csép Komárom megyei falu, valószínű a család egyik ága ott volt birtokos. 13 MOL DL 14157. Alitteratus fogalom mai értelmezése sajnos túl bizonytalan ahhoz, hogy Kovácsi Demeterről, képzettségéről pusztán csak e kifejezés alapján közelebbit tudhassunk meg. A litteratusoknak legalább atrivium birtokában kellet lenniük, de sokan - főleg azok, akik a gazdaságban akartak dolgozni és nem nélkülözhették a számtan valamilyen fokú ismeretét - a quodriviumot is megtanulták vagy legalábbis annak egy részét. Ehhez járulhatott még valamelyes hiteleshelyi vagy másutt megszerzett praxis, amely magával hozta a magyar szokásjog többé-kevésbé beható ismeretét. Hivatali állásban a 13. század végétől a magister címet használhatták. A felkészültség fokát nagymértékben befolyásolta az, hogy ki melyik iskolába járt. Hiszen egy híresebb káptalani és egy szerényebb plébániai iskola oktatása között - a tananyag azonosságának ellenére is - óriási szintkülönbség volt. Mivel pusztán csak a triviumot végzett személy ugyanúgy litteratusnak számított, mint az, aki ennél többet tanult, továbbá a litteratus-cím használata sem volt oklevélhez kötve és azt nevezhettek így, akit annak tartottak, Kovácsi Demeterről a litteratus kifejezés alapján csak azt lehet bizonyossággal állítani, hogy írástudó volt. A kérdést részletesen tárgyalja KUBINYI 1968, 204-231. 129