Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Boldizsár Péter: Az esztergomi vár kora Zsigmond-kori kályhacsempe leletei

Az esztergomi vár kora Zsigmond-kori kályhacsempe leletei Boldizsár Péter (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) A 15. század elején, a vár III. Béla kori palota épületének nyugati homlokzata előtt hat méterrel, az erősen lejtő, sziklás hegyoldalon egy várfalat építenek fel, a palota épület teljes hosszában. Az így keletkezett falközt helyiségekre osztják, beboltozzák és emeletekkel építik be. Ennek a nyugati falköznek a feltárását a pincék járószintjéig az 1934-38. években Lepold Antal kanonok által vezetett ásatás idején végezték el. Az ásatás dokumentációja nem maradt fenn, így a falköz anyagát nem lehet elkülöníteni az ásatás leletanyagában. A falközbeli pincék járószintjei alatti feltöltés feltárását Horváth István végezte el az 1987 és 1996 közötti években. Megállapította, hogy a járószintek alatt egységes Zsigmond kori feltöltés helyezkedik el. A feltöltésben Mária királynő 1382-1387 közt vert CNH. II. 114. típusú dénára (leltárári száma: 2000. 29. 4.) és Zsigmond király 1387-1437 közt vert CNH. 125. A és B típusú parvusai (leltári számuk: 2000. 29. 5; 2000. 22. 27.) kerültek elő. A feltöltésekben lelt gazdag kályhacsempe anyag Anjou-kori

1 és két rekonstruálható kora Zsigmond-kori kályhájához

2 tartozó anyagát korábban már közöltem. A most bemutatásra kerülő, a falköz járószintjei alól származó kályhacsempe leletek egy részéhez törésfelületekkel illeszkednek az 1934-38. évi ásatáson és a vároldalon végzett feltáráson lelt töredékek. A nyugati falköz kályhacsempe leleteinek rendszerezésénél a Holl Imre által Zsigmond kori I. csoportként leírt anyagot vettem alapul, megtartva az ott bevezetett típusszámozást.

3 1. típus Egyszerű keretezésű, fiókos hátrészű, négyszögletes síkcsempe Zsigmond király brandenburgi sasokkal és a magyar címerpólyákkal négyeit címerével. Ennek a típusnak hat csoportba sorolható, különböző mintázású és technikai kivitelű változata fordul elő leleteink között. A. A budai csempéknél nagyobb méretű 28 x 28 centiméteres változathoz tartozik öt töredék. Cserépanyaguk homokkal soványított, szürkés-vörösre égett, mázuk zöldessárga és sötétsárga. Leltári számuk: 99. 2. 101-102; 2003. 3. 325; 2003. 7. 74; 2003. 17.45. (I. tábla 1.). B. A budai csempékkel egyező méretű 26 x 26 centiméteres szürke, grafitos anyagból készült, mázatlan csempék két töredéke 99. 2. 99-100. leltári számokon szerepel az anyagban. 1 BOLDIZSÁR 1999. 2 BOLDIZSÁR 2002. 3 HOLL 2002, 357-380. 101