Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

telezte a nyers bőrök és kész cipők átadására a megszabott áron a felszerelési tisztnek.

38 Erődítési munkák A vár védművei az osztrák támadás megindulásakor még félkész állapotban voltak. A Nádor-(ez idő tájt Kossuth-) vonal egy bástyája még nem volt készen, a Vág-vonal csak ideiglenes erődítményekkel volt ellátva, a Duna jobb parti erődvonal pedig jórészt csak a terveken létezett.

39 Az erődítéseken a szükséges földmunkát napszámosok végezték, akik nagyrészt a megyéből, részint az ország távolabbi vidékeiről érkeztek. A munka sürgető volta miatt a várkormány már 1848 őszén igényelte a város lakosságának közreműködését a sáncmunkákban. Az ostromzár létrejötte után megszűntek a munkaerő külső forrásai, s az erődítési munkák befejezése a honvédalakulatokra és a lakosokra maradt. A lakosság mozgósításának többféle módját alkalmazták. Az első időszakban az állampolgári kötelességtudatra és lelkesültségre apellálva népgyűlések vagy falragaszok útján hívták fel a polgárokat a sáncokon végzendő földmunkára. Ily módon társadalmi munkában történt például a Duna sziget megerősítése.

41 1849 márciusától, talán a lelkesültség csökkenése miatt, már napidíj fizetése mellett kormánybiztosi utasítás kötelezte „a város szegényebb lakosait segédkezek nyújtására" a Nádor- és Vágvonal erődítési munkáihoz.

l2 Az ostrom vége sem jelentette a földmunkáktól való felszabadulást a komáromiaknak. Az osztrák erők elvonulása után, előbb az újszőnyi ostrommüvek lebontására vezényelték ki őket, majd miután megkezdődött az ostrom során megrongálódott erődítések és várbeli épületek helyreállítása, valamint a Duna jobbpartján a monostori sáncok építése, talán még az eddigieknél is nagyobb mértékben igényelte a lakosság munkáját a várparancsnokság.

l3 Ráadásul most már nemcsak napszámosok kiállítására kérték a várost, hanem az építkezésekhez szükséges szakemberek (kőművesek, ácsok stb.) közreműködésére is igényt tartottak.

4,1 Mindez a lakosság tetemes kárával járt, hisz a város nagy része ekkor romokban hevert a korábbi ostrom miatt, s az építőmesterek katonai alkalmazása az újjáépítést erősen akadályozta. A város ezért a hadügyminisztertől és Újházi kormánybiztostól egyszerre kérte, hogy a várerődítéshez a szakembereket az ország más vidékeiről vezényelje Komáromba, s ne a helyi mestereket alkalmazza.

45 A kérés •

w ÁJLK Tan Jkv. 1849. szeptember 10. 1782 sz, szeptember 14. 1799. sz. 39 Török Ignác jelentése: MOL. H. 2. OHB 1848. 4627, 6659. közli HAJAGOS 1998., 151-152. 40 ÁJLK Közgyjkv. 1848. szeptember 28. 249. Sz, Tan Jkv. október 4. 1910. sz., Tan Jkv. október 7. sz, 1985. sz. 41 Puky 2 cl. 137, ÁJKL Tan Jkv. 1849. február 26. 304. sz., SZINNYEI 1887, 109. 42 ÁJLK Tan Jkv. 1849. március 12. 400. sz. « ÁJLK Közgyjkv. 1849. május 7. 62. sz., Puky. 2. cl 105, 114, 131, 153. /l4 ÁJLK Tan Jkv. 1849. június 6. 824. sz., június 11. 909. sz., Közgyjkv 1849. június 9. 110. sz. ^ ÁJLK Közgyjkv. június 9- 110. sz. 304