Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája

Összegzés: Az esztergomi Várhegyen, ma még pontosan tisztázatlan időpontban, de valószínűleg a Kr.e. 2. sz. vége körül, kelta magaslati telep létesült, későkelta anyagunk ehhez kapcsolódik. A Claudius császár idején katonailag megszállt Duna vonal egyik fontos állomáshelye a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Várhegy volt. Solva korai földtáborának maradványai - a későbbi építkezéseknek köszönhetően - nem kerültek elő, azonban az 1960-1999- évi ásatások során napvilágra került Pó-vidéki dél-galliai terra sigillaták, itáliai amphorák alapján ma már bizonyos, hogy a Flaviusok korában, valószínűleg már Vespasianus alatt felépült a palánktábor. Az elmúlt évtizedekben talált sírkövek szerint a tábor helyőrsége a Flaviusok alatt a cohors I Augusta Ituraeorum volt. A palánktábor anyagából csak néhány amphoratöredéket tudtunk megnevezni. Solva kőtáborát a 2. század elején, a 118/119-ben idehelyezett, és a 270-es évekig itt tartózkodó cohors I Ulpia Pannoniorum milliaria equitata építette fel. A 4. században az équités Mauri és a cuneus equitum Scutariorum volt Solva helyőrsége. A tábort a többi limestáborral egy időben, a 430-as években adták fel a rómaiak. A bemutatott kerámia tehát a 2-4. század időszakából való, biztos 4. századinak meghatározható darabok csak a tokodi műhely készítményei és a mázas kerámia. 54