Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája

nyakrészt alul egy kis borda ill. bemélyedő barázda zárja. Méretük nagyon változó, a peremátmérő 4-20,2 cm közötti. A pseudokantharosz Esztergom környéki erőteljesebb jelenlétét minden bizonnyal az itteni nagyobb számú - keltával keveredett - illír lakosság (azalok?) magyarázhatja. A forma a római korban is továbbél, kora császárkori hamvasztásos temetők

27 és telepek

28 anyagában is előfordul. A fületlen, kisméretű bögrék (III. t. 2-3.) a nagy, kihajló peremű urna-fazekak formáját utánozzák, két töredékünk díszítetlen, jellegtelen darab. A Ny-i (É-Ibéria, D-Gallia) eredetű festett kerámia a Kr.e. 1. században Európa kelták által lakott területein mindenütt megtalálható. A magyarországi anyagra (Békásmegyer, Tabán-Gellérthegy) elsőként Nagy L. hívta fel a figyelmet,

29 majd Bónis Éva behatóan foglalkozott a tabáni-gellérthegyi anyag publikálásakor e kerámia eredetével, elterjedésével, formáival.

30 A monográfia megjelenése óta a LTD kori festett edények lelőhelyeinek száma megnövekedett

31 (Szigetszentmiklós, Pomáz, Budakalász, Szentendre, Esztergom, stb.). Festett edényeink három típushoz tartoznak: 1. A III. t. 9-10. számú darabok kihajló peremű, tojástestű fazekak töredékei. A III. t. 9. egy vastag falú, kihajló, a végén enyhén duzzadt peremű, szélesebb testű forma, peremén és nyakán fekete festéssel, vállán fehér sávval. A III. t. 10. vékonyfalú, ívelten kihajló peremű, az előzőnél kisebb méretű fazék, amelynek peremén és vállán barnásvörös, nyakán fehér sávfestés van. A TIT. t. 12-15. számú oldaltöredékek vörös-fehér sávfestésűek, feltehetően tojástestű fazékhoz tartoztak. Minden darab más, a III. t. 12. a fazék alsó feléből származik, ennél a típusnál az edény felső háromnegyede van festve, a széles vörös mezőt keskeny fehér sáv zárja alul, az alsó negyed festetlen. A III. t. 13. számú töredék az edény felső részéből való, fehér-narancsvörös-fehér sávok váltakoznak rajta. A III. t. 14. hastöredék felülete erősen megkopott, a keskenyebb vörös sávot szélesebb fehér (teljesen lekopott) sávok váltják. A III. t. 15. barnásvörös és fehér sávos darab a fazék felső feléből való. A nagy mennyiségű festett kerámiát tartalmazó tabáni-gellérthegyi anyagban két vezérforma van: a kihajló peremű, tojástestű fazék

32 és a félgömbalakú tál. A tojástestű fazék festése ill. díszítése többféle: 1. az edény felső 2/3-át vörösre festik; 2. a felső kétharmadon vörös-fehér sávok váltakoznak; 3. a fehér sávokat vörös hullámvonallal ill. a széles fehér sávokat fekete geometrikus mintákkal ékesítik. 27 BÓNIS 1942, 18., XIX. t. 7-8.; Taf. XXXIV, 18.; XXXV, 16. - SZÁNTÓ 1953, 56., 61., XVII. t. 28. 28 SZŐNYI 1981, 104., 10. kép 7. 29 NAGY: Bp. tört. I. 251-253. 30 BÓNIS 1969, 167-174. 31 Szigetszentmiklós: HANNY 1992, 251.; Pomáz: MRT 7, 23/4., 23/7. lelőhely; Budakalász: MRT 7, 3/6. lelőhely; Szentendre. MRT 7, 28/27. lelőhely. 32 BÓNIS 1969, Abb. 7, 1., 6.; 15, 21.; 30, 2-3., 5., 7.; 63, 2.; 89, 27.; 100, 13. 40