Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Szita Szabolcs: Deportálás a Csillagerődből 1944 őszén

is. Nevesebbjeik báró Apor Vilmos győri püspökhöz fordultak, aki az elhurcolástól megmentette őket.

25 Másokért nem szólt senki, menniük kellett. Egy szemtanú látta, mennyire nem gondoltak a következményekre, a végzetre. „Elhajtották a szegény zenészeket is, akik után futottak az asszonyok és a gyerekek. Azokat is vitték. Nevetnünk kellett, mikor hozták szegények a nagybőgőt is, meg a klarinétot. Mintha csak zeneszóval vonult volna be a község a Csillagba". A telelőben a tömeges nyomorúság, a kazamaták előtti térségekben tanyázok drámája következett. Kisgyermekek fagytak meg, és további halálozások is történtek. Újabb emberszállítmányok a birodalomba A Csillagerődben kiválogatott magyar foglyok szerelvényeit német földre a közeli teherpályaudvarról indították. A Neményi emlékezés szerint szombatonként az erőd udvarán volt a bevagonírozás. Keszegh Zoltán Komárom a háborúban c. visszaemlékezésében említi, hogy a művelet a komáromi híd és a személypályaudvar közötti rámpán történt, ahol többször a valamiképp értesített hozzátartozók is feltűntek.

26 A munkára deportált ezrekről hivatalos kimutatás nem maradt ránk. November második felében a német kézre adás, a kiszállítás menete gyorsult. November 26-án Bécsen át 880 magyar érkezett „célmegjelöléssel"-à Hamburg melletti Neuengamme koncentrációs táborba. Az emberszállítmányt a Gestapo budapesti szolgálati helye küldte. Azonos ügyintézés után indult végzete felé 1913 zsidó, őket december 25-én regisztrálták az Erfurttól északra eső Buchenwaldban. A Berlinhez közeli sachsenhauseni koncentrációs táborba decemberben 3025 magyar fogoly érkezett, közülük 2519 Budapestről. Komáromba beszállított cigányok tömegét, politikai okból bebörtönzöttek százait, magyar zsidó nők és gyermekek csoportjait deportálták Buchenwaldba és melléktáboraiba, Ravensbilickbe, Spandauba és Sachsenhausenba, december derekán Bergen-Belsenbe. A németországi deportálás idején az egyik komáromi mozdonyvezető csoportos menekvést élt meg munkája közben. „Egy komplett cigányvonatot is indítottak Komáromból Hegyeshalmon át Nyugatra. Csendőrök kísérték őket. Az ácsi erdőnél megálltunk. A cigányok addigra egy G kocsiban [15 tonnás tehervagon - szerző megfegyzj kifaragták a kallantyút az ajtóból, kilökték, s felnyitották az ajtót. Egy vagon cigány megszökött. Ugyan lövöldöztek utánuk, de sötét volt, nem lehetett elfogni őket. "

21 A nyilaskeresztes hatalomátvétel egyik drámai következménye volt, hogy a magyarországi lengyel katonai táborokat összevonták. Az addigi laza őrizetet megszi2

^ Győri Munkás, 1947. április 4. 26 Keszegh Zoltán emlékezése (időpont nélkül) a komáromi Klapka György Múzeum gyűjteményében. 27 LOVAS 1996, 267. 333