Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Szita Szabolcs: Deportálás a Csillagerődből 1944 őszén

se. Meghaltak ott öt-tíz-tizenkét évesek az éhségbe. Volt ott egy bunker, oda bevágták a halottakat. Hogy mikor lettek elszállítva, azt nem tudom, mert nem láttam. De azt tudom, hogy a halott kisgyermekek sokáig ott voltak. Három-négy napig is, és nem mehettek oda a szülők. Ütöttek-vertek minket, ha nem álltunk úgy be a sorba. Egyszer engem is, mert elbújtam az anyám mellé a gyerekekhez. Nagyon megvertek. Sorba kellett állni. Akinek volt hat gyermeke, kitettek egy liter vizet - mert nem lehetett rá azt mondani, hogy étel- és hogyha a nő azt mondta, ez kevés, mert sokan vagyunk, akkor a korbáccsal még rájuk is húztak a katonák. Az anyámnak így vágták be a fejit. Egy-másfél hét után ránk került a sor, hogy vagonokba tegyenek. A mi családunkból csak édesapámat és engem vittek tovább, mert a többi gyerekek mind fiatalabbak voltak. Azokat elengedték. Adtak egy kiló kenyeret, meg nagyon sós lecsókolbászt. De vizet nem adtak. Úgy mehettünk fel a vagonba, hogy csak cipő volt a lábunkon, egy szoknya rajtunk, meg a kabát. "

20 Szökések A komáromi rendőrkapitány november 14-én a rendőrség székesfehérvári szemlélőjének jelentette, hogy „a komáromi börtönből szervezett kommunista- és partizánszöktetés folyik". Az egykorú szóhasználatú helyzetkép a túlzásoktól sem mentes, mégis érdemes áttekintenünk. A rendőrhatóságnak elsősorban a szökések okoztak gondot, a szököttek száma az évben már elérte az 55-öt. (A Monostori erődből pl. november 10-én összesen tizenkét katonai internált, köztük több szovjet és román tiszt megszökött. Előtte, október 24-én „a legveszedelmesebb személyiség, Patkó Béla kommunista szervező titkár" is.) A Csillagerődből, melyet a rendőrkapitány „a m. kir. honvéd vezérkari főnök letartóztatási intézetének" nevezeti, november 11-én tíz „védőőrizetes" szökött meg, emiatt a rendőrség szervezett, „esetleg tervszerű" szöktetésre gyanakodott. A rendőrség az őrizetben nem volt érintett, inkább a körözésekben, a szököttek kézre kerítésében. A Csillagerődben a 35 tagú katonai őrséget elégtelennek tartotta, emiatt Percei ezredestől, a honvéd állomásparancsnoktól bizalmasan intézkedést kért. A november 11-i szökés nyomán a rendőrség „a legbizalmasabb nyomozást" sürgette, s hogy „felelősségre vonások eszközöltessenek az illetékes katonai parancsnokságok útján ". Az erőd parancsnoksága az őrséget mintegy száz fővel megnövelte, ami kiterjedt intézkedéssort feltételez. A katonai főfoglár neve - Neményi Lajos prépost emlékezése szerint - Csonka főtörzsőrmester volt.

21 A szökések adatainak elemzése alapján a rendőrség arra figyelmeztetett, legy20 PORRAJMOS 2000, 58. 21 Érsek János komáromi lakosnak készült levél a Klapka György Múzeum gyűjteményében. Neményi felelő« szerkesztőt október 20-án a Gestapo vette őrizetbe. December 7-én Komáromból szabadult, a deportálást elkerülte. 336