Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kaposi Zoltán: Kossuth és a magyar gazdaság
Kossuth és a magyar gazdaság 1 Kaposi Zoltán (Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs) A magyar gazdaság az 1830-as évek elején Az 1820-30-as évek fordulóján Magyarország Nyugat-Európához képest egyértelműen elmaradott térség volt. A nyugati társadalmak ez időre már kezdték megérezni a mezőgazdaság átalakulásából származó előnyöket, amelyek a táplálkozástól kezdve a lakhatási viszonyokig az élet nagyon sok területén egyre erőteljesebben jelentkeztek. Az iparosodás megindulása új munkahelyeket hozott magával, s a városi munkával való rendelkezés a korábbi nyomorúsághoz képest komoly emelkedésnek számított. A közlekedési átalakulás (csatornázás, folyószabályozások, útépítés, vasút megjelenése) felgyorsította az élet ritmusát, növelte a gazdaság termelékenységét, a jövedelem-felhalmozás lehetőségét. Kialakultak a modern infrastruktúra egyéb elemei is: szaporodtak a bankok, egyre nagyobb szerepe lett az oktatásnak, a szakképzettségnek, megjelentek az állam szociális funkciói. Az élet minőségének emelkedését mutatta a városiasodás előrehaladása: a nagyvárosok mellett a kisvárosi struktúra is növekedésnek indult, ami makro-méretekben az addigi foglalkozási szerkezet megváltozását eredményezte, vagyis egyre nagyobb arányt értek el az iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozók. Ehhez a gyors átalakuláshoz képest a magyarországi gazdaság és társadalom meglehetősen mozdulatlan képet mutatott, bár egyes térségekben történtek változások. A nyugat-magyarországi, viszonylagosan elfogadható szállítási lehetőségekkel rendelkező uradalmakban az 1770-80-as évek óta megindult egy lassú agrárfejlődés, aminek elsődleges okozója a külső kereslet növekedése volt. A francia koalíciós háborúk alatti megnövekedett állami igények kibővítették az agrárkapacitásokat, s lassan nálunk is megindult egy urbanizációs folyamat, aminek eredményeképpen az 1780-as évekhez képest a reformkorra megduplázódott a városi népesség. Ekkor vált Pest és Buda igazi gazdasági fővárossá, s ez vonzotta a humán tőkét és a kultúrát. A harmincas évektől kezdődően meglódult az osztrák iparosodás, ezáltal egyre erősödött az osztrák mezőgazdasági kereslet hatása Magyarországon. A külső piac intenzifikálódása mellett az 1830-as évekre a hazai belső piac növekedése is konjunktúrát indított el: a gabona, a gyapjú, az élőállat, a bor Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére tudományos tanácskozást szerveztek Tata Város Önkormányzata támogatásával a város közgyűjteményei: a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Kuny Domokos Múzeum. Az október 16-án, a tatai Vár ún. Lovagtermében megtartott rendezvényen elhangzott előadásokat Pelyach István, Kaposi Zoltán, Reznák Erzsébet, Gyuszi László, Kemecsi Lajos tartották. Az elhangzott előadások közül Kaposi Zoltán előadásának közlésével emlékezünk meg e jeles évfordulóról. 313
