Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kiss Vendel: Komárom háborús erőfeszítései 1848–1849-ben

Bár nem erődítési tevékenység, de mint a várvédelem szempontjából fontos munkát, itt kell megemlíteni a városnak a Duna két partját összekötő hajóhíd építésére tett erőfeszítését is. A korábbi hidat 1849 januárjában elsodorta a folyó jeges áradása. A híd tönkremenetelével nehézzé vált a kapcsolattartás az erődrendszernek a Duna jobb partján található elemével, a Csillag erőddel. Védelmi szempontból elsődleges fontosságú volt a kapcsolat minél gyorsabb helyreállítása, amint azt a jég levonulása lehetővé teszi. Puky kormánybiztos február 21-én - a várkormány felhívása alapján - utasította a várost, hogy a vár és Ószőny között felállítandó új híd ügyében vegye fel a kapcsolatot a katonai parancsnoksággal.

53 Február 23-án már a felállítandó híd költségeit tartalmazó jegyzék elkészítésére utasította a városi tanácsot,

54 a következő napon pedig a hajóhíd felállításához szükséges hajók és pénzösszeg kölcsönzését kérte.

55 A költségek fedezésében a város testületei között időközben némi zavar támadt. Míg a tanács a város anyagi helyzetére és arra hivatkozva, miszerint a védelmi célú kiadások fedezése a várkormány feladata volna, a készpénz kiadások alól mentességet szeretett volna nyerni, addig a közgyűlés emelkedett szavakkal állt az ügy mellé. Kijelentette, hogy „Komárom várának az ország ezen hintsenek védelmére tehetségéből kitelhetőleg segédkezeket nyújtani hazafias kötelességének tartva" kölcsönt vesz föl a költségek fedezésére.

5 A hazafiúi lelkesültség s a józan polgári számítás dilemmáját Puky döntötte el. Március 2-án a Tanács felterjesztésére azt válaszolta, amennyiben a híd állami költségen készül el, úgy a hídjövedelem is az államot fogja megilletni. Ez után a „józan számítás" \s a híd városi költségen történő megépítése mellett szólt. A tanács ugyan még próbált a kormánybiztos jóérzésére hagyatkozni, felemlítették, hogy a város számos felhívásra a „legnagyobb készséggel" adott segítséget, és a tulajdonában lévő hajókat a legnagyobb készséggel engedte át az építéshez, de március 12-én Puky újabb felhívására a híd ügyében, döntést hozott a tanács is.

57 A közgyűlés korábbi határozatának megfelelően a város megelőlegezi a híd költségeit, a kölcsönt, 4000 forintot, a Szent János templom gondnokától vették fel.

58 A város híddal kapcsolatos kiadásainak kimutatását a Közgyűlés május 7-i levelében küldte el a várkormánynak a kiegyenlítés reményében.

59 Az összeg későbbi kifizetésről nincs adat. Fuvar és előfogat állítás Az erődítési munkákhoz szorosan kapcsolódott a várost és fogattal rendelkező polgárait 1848 telétől súlyosan terhelő fuvarkötelezettség, az erődítési munkákhoz « ÁJLK Közgy Jkv. 1849. február 22. 29. sz. M ÁJLK Tan Jkv. 1849. február 23. 281. sz. « ÁJLK Közgy. Jkv. 1849. február 28. 43. sz. % ÁJLK Közgy Jkv. 1849. február 28. 43. sz. V ÁJLK Tan Jkv. 1849. március 5. 370. sz. *» ÁJLK Tan Jkv. 1849. március 12. 417. sz. W ÁJLK Közgy Jkv. 1849. május 7. 87. sz. 306