Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kövesdi Mónika: Egy főúri donátor, Eszterházy József gróf szerepe a tatai kapucinusok templomának és kolostorának építésében
háromrészes oltáron) dolgozott. A templom homlokzatán, kívül festette meg Szeráfi Szent Ferenc képét (a templomkapu fölött) és Szent Félix képét (a kolostorbejárat fölött), valamint a főoltár két oldalán Szent József (a gróf védőszentje) és Szent Franciska Romána képeit. 15 A főoltárról {öreg oltárról), a középpontban álló nagy képről furcsa módon nem történik említés, noha a mester folyamatosan dolgozott a tatai uradalom számára ezekben az években, s ezeket a munkáit sorra fel is tüntetik a dokumentumok. (Oltárképek a város környékén, Tolna, Igmánd és Kocs templomaiban. 16 ) Mindazonáltal a főoltárképet, a Patrona Hungáriáé ábrázolását mégis Palkónak tulajdonítja a kutatás, hiszen fennmaradtak az 1747-ben készült vázlatok, amelyeket Garas Klára és Szilárdfy Zoltán közöl. 17 Ezek a vázlatok megegyeznek az elpusztult eredetit a 19. század végén pótló jelenlegi képpel, amely ilyen módon hű másolatnak tekinthető. 18 Palkó 1748-ban festette utolsó képét a kapucinusoknak: a Mária-kápolnába szánt Immaculata Conceptio rendkívül elegáns, újszerű ikonográfiájú megfogalmazását. 19 A kapucinus templom berendezésének igényessége arról árulkodik, hogy az épület a donátor számára rendkívül fontos volt. Ezt a kivételes figyelmet és anyagi áldozatot annak fényében kell látnunk, hogy ezidőtájt, ezzel párhuzamosan zajlott a gróf legnagyobb igényű donációjának, a majki kamalduli kolostoregyüttesnek és templomnak, ennek a hatalmas, barokk Memento Mórinak a rendkívül költséges építkezése. A számos mester közül, akik a tatai templom gyönyörű, faragott, aranyozott, intarziás oltárművein és képein dolgoztak, meg kell említeni Joseph Beckert uradalmi szobrász {Herrschaftliche Bildhauer) nevét, aki a szentély zárófalát képező háromrészes oltárépítmény faragványainak 15 Palkó addigi munkáit összegezi egy 1747. október 15-én írt levél: „Dominum Carolum Palkó Vienna isthuc ad meant Requisilionem ideo venisse, quaternis duas Imagines, unam Stifosephi alteram Stac Franciscac Romanae ad latéra majoris Arae R. Paint m Capucinorum pertinentes, pronl etiam Sancli Felicis super Ingressum Monasteríi requisitus pingál, quibus omnino jam perfectis existcntihus pro prioribus Bínis Centum., pro Poslerioribus verő quinquaginta florenos Do Rationisla Eidem exolval, el quia occasione, qua Ao praeleriio horsum Idem Dominus Carolus Palkó venerae expensac itinerates eidem refusae non fu érint, hinc hoc quoque tilulo Eidem. flór. Vígíntí in loto ítaque flore ni Centum. Scpluaginta numerandi crunt, Cui proxime isthuc annotarí me pro Imagine Immaculalae Conceplionis Beatissimae Mariae Virginis ad Capellanis Capucinorum pertinentem pedum, altam, cum praefato Dno Palkó pro Ducentis Florenis convenisse, qui pariter suo tempore exsolvendi venienl. Talae 15to 8bris 747. Franciscus Balogh." \à. Révhelyi-hagyaték 3- doboz 5. fasc. No 14. p. 98. (a tatai házi levéltárban másolt anyag), valamint Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 6. p. 33. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Rationarium Prothocollum P. 198. fasc. 40. 11. cs.) 16 A nagy örömmel fogadott és ünnepélyesen felállított Immaculata-kép elszámolása kapcsán említik a Kocsra készült Szentháromság, az Igmándra készült Szent Mihály, és a Tolnára került Szent Antalképeket 1748. szeptember 7-én, Id. Révhelyi-hagyaték 2. doboz, 5. fasc. No 6. p. 40. (Esterházy Lt. Dominium Tata Rationarium Prothocollum P. 198. fasc. 40. 11. cs.) 17 GARAS 1986, 120.; SZILÁRDFY 1990, 216. 18 A kép jelzése: Müller f(ecit) 1890. 19 Az Immaculatát említi a 12. és 13. sz. jegyzetben hivatkozott forrás. 20 A Joseph Beckert munkájára vonatkozó Specificationt és számadást Id. Révhelyi-hagyaték 2. doboz, 5. fasc. No 6. p. 33. és p. 48. (Esterházy Lt. Dominium Tata Rationarium Prothocollum P. 198. fasc. 40. 11. cs. és fasc. 48. 15. cs.). 288
