Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán

gyakorlatilag szinte korlátlan földhasználatot.

38 Végül persze ez a függőség - az adott pillanatban a jobbágy számára bizonyult kedvezőbbnek, mert megnehezítette azt, hogy föld nélkül szabadítsák fel - mindkét felet erősen korlátozta a földdel való rendelkezési jogában. Az 1791. évi jóváhagyással formailag is törvényerőre emelkedett, ám az országgyűlés által tulajdonképpen csak ideiglenesnek tekintett úrbéri rendelet és az úrbéri viszonyt szabályozó egyéb uralkodói rendelkezések alapulvételével az 18321836. évi országgyűlés alkotott végleges úrbéri törvényt. E törvény főbb alapelvei szerint az úrbéri földek tulajdonjoga a földesurat illeti és az úrbéresek az általuk megművelt földekért pénzbeli, terménybeli, illetve munkaszolgáltatásokkal tartoznak. Az úrbéri földeknek az úrbéresektől való visszavétele csak meghatározott esetekben és csak ún. urbariális eljárás útján történhet. Az úrbéri telkek haszonélvezeti joga és az úrbéresek által a telkeken tett beruházások az úrbéres szabad tulajdonává váltak. A rendelkezés erősítette a jobbágyok telkeikre vonatkozó használati jogát. Lehetővé tette az ususfructus, a telki haszonvétel elidegenítését, s ennek megszerzéséből a földesurakat kizárva megakadályozta, hogy a jobbágy személyének felszabadulása elválasztható legyen földjének felszabadulásától. A törvény a földesúri bíráskodást továbbra is fenntartotta. Az úrbérrendezés és a szabad költözés törvénybe iktatását és a kettő összekapcsolásából eredően az ún. jobbágyi telki haszonvételek szabad elidegenítését, valamint néhány kisebb változtatást (pl. a földesúr kötelező helyettesítése az úriszéken, ha saját maga peres fél) nem tekintve, a törvény akár száz évvel korábbi állapotot is tükrözhetett volna, hiszen fenntartotta a jobbágyi állapotot, a földesúri és egyházi szolgáltatásokat (pénzjáradék, robot, kilenced, tized), az úriszéket, a költözéshez földesúri elbocsátó levelet tett szükségessé, korlátozta a jobbágyok bizonyos termékeinek (bor, pálinka) árusítását, valamint erdőhasználatukat. Az 1836. évi úrbéri törvény egészen az 1848. évi áprilisi törvényekig hatályban maradt. Rövidítések HK = Tripartitum (Hármaskönyv) KDM HT = Kuny Domokos Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény MOL C. 54. = Magyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltár MOL TEL = Magyar Országos Levéltár az Eszterházy család tatai levéltára 38 A birtok fogalma Werbőczy Hármaskönyvében: „lehet valaki valamely jószágnak uralmában.... Birtoki jogon [jure possessorio], midőn valaki jószágnak valóságos és békés birtokában, úgy a haszonélvezet, mint jobbágyok részéről teljesítendőszolgálmányokat, illetőleg nyilván bent van." II. HK I. 67. 259