Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán

belső és külső telek egyaránt benne foglaltatott. A belső telek nagyságát egységesen két pozsonyi mérő mag alá szükséges területen állapítja meg.

26 E belsőségben épültek a jobbágy lakóháza, gazdasági épületei. A külső telek: a szántóföld és a rét. A szőlőt és a legelőt nem vették bele az úrbéri táblázatba. A külső telek nagysága ellenben az úrbéres föld minőségéhez képest változott. A szántóföldet öt osztályba sorolták. „A helységek osztályba sorolását szabályosan és lelkiismeretesen dolgozzák ki, mind pedig megfelelően jegyezzék fel a telek és tartozékok állományát, a fekvésnek, a földnek és területnek s az előnyös és káros tényezőknek megfelelően, korábbi, a telki állományt a megyék számára már megszabó kegyes rendeleteink előírásai szerint, hozzátéve, bogy a helységek említett osztályba sorolására a minél gyorsabban összehívandó megyei közgyűlés előbb küldötteket nevezzen ki és állítson úgy, hogy ezek - akiket az osztályba sorolás munkájára külön esküvel kell kötelezni- haladéktalanul fogjanak hozzá ehhez a munkához királyi biztosaink elnöklete alatt..."

21 A szántó és a rét nagyságát illetően az egyes osztályokban 16-40 hold között, a rété pedig 6-22 kaszás (falcastrum) között változott.

28 Kimondta azt is az Urbárium, hogy az irtásokat a földesúr nem veheti el a jobbágyoktól és nem számíthatja be a telki állományba, csak akkor, ha becsű szerinti árát megfizeti a jobbágyoknak. A telek tartozékain kívül biztosítja az Urbárium a jobbágyok állatai számára a közös legelőt és az erdő bizonyos korlátozott használatát (faizás, makkoltatás). Az Urbárium pontosan szabályozta a jobbágytelken nyugvó pénzbeli, terménybeli és robotterheket, mégpedig országszerte egyenlően s akként, hogy ezen hivatalból megállapított maximumot az érdekelt felek kölcsönös egyezség útján sem emelhetik. E maximum a következő volt Magyarországon: - minden jobbágy vagy házas zsellér évi 1 forint bért {census) fizet a földesúrnak 2 részletben: Szent György és Szent Mihály napján - akinek háza nincs, censust nem fizet

29 (hazátlan és majorsági zsellérek) Az Urbárium meghatározta a robotot is. Egy egész telek után heti 1 nap igás, vagy 2 nap kézi robot jár, 4 egésztelek után évente egy hosszúfuvar. A résztelket bíró jobbágyok robotja és szolgáltatásai arányos részét teszik az egésztelek után járó robotnak és szolgáltatásoknak. A föld minden terméséből, továbbá méhből, bárányból, gödölyéből, kenderből, lenből kilencedet kell adni, a borból szintén kilencedet vagy hegyvámot. Az ,, ajándék" évi 2 csirke, 2 kappan, 12 tojás, 1 icce vaj és 30 telek után 1 borjú vagy 1 Ft 30 krajcár. Azokat a jobbágyokat, akiknek szántója-rétje az 1/8 telekhez járó területet nem éri el, a zsellérek közé sorolta az urbárium. A házas zselléreket {inquilim) évi 18, a hazátlan zselléreket (subinquiliní) évi 12 nap kézi robotra kötelezi. A házas zsellérek ezen kívül évi 1 forint cenzust is fizetnek házhelyük után. 2() FELHŐ 1970, 12. Gyakorlatilag 1 hold szántó 1 kaszás földterületnek felelt meg. 27 Mária Terézia Urbáriuma, 1767. In: A magyar állam- és jogtörténet forrásai. 2H FELHŐ 1970, 12. 29 ACSÁDY 1908, 297. 254