Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

A hazai etnológia kutatói közül többen ajándékoztak is - vásárlásokkal párhu­zamosan — tárgyakat a formálódó gyűjteménybe. Korábban nem képviselt területekről is gazdagodott a gyűjtemény. 72 Boglár La­jos gyűjtése révén 1980-ban kerültek be az első dél-amerikai indián tárgyak a mú­zeumba. Erről a területről később is rendszeresen kerültek a múzeumba eszkö­zök, fegyverek. Bodrogi Tibor, majd később Vargyas Gábor révén folyamatosan gyarapodott a Pápua Új-Guineai eredetű tárgyak száma is. A legnagyobb mérvű gyarapodás 1987-ben megint Pintér László ajándékának köszönhetően következett be. Újabb, közel kétszáz ausztráliai tárggyal gyarapo­dott az ausztráliai anyag: melyben igen nagy számban voltak a bumerángok, paj­zsok, gyakorlatilag a formai változatok teljes skáláját képviselték. A gyűjtemény utoljára 1989-ben gyarapodott, mikor újabb pápua tárgyak mellett, Vargyas Gábor­tól vietnámi gyűjtéséből származó értékes anyagot vásárolt a múzeum. A gyűjtemény a nagyobb tárgyegyüttesekkel képviselt régiók mellett szórvány tárgyi anyaggal is rendelkezik, Sárkány Mihály révén Kelet-Afrikából, Agüero Ir­ma ajándékaként Kubából. Észak-Amerikát a Mócsy Andrástól 1985-ből származó kőeszközök képviselik (2. sz. térkép). Az 1986-ban végleg teljesen múzeumi kezelésbe került Miklós malom - terve­zett helyreállítása után - az etnológiai gyűjteményre épülő állandó kiállításnak adott volna helyet. 73 A felújítás napjainkig sem indult meg. A gyűjtemény raktározása, állagvédelme Az etnológiai anyag raktározási körülményei szoros kapcsolatban voltak a nép­rajzi gyűjtemény más részeivel. Miként ez a magyar anyagra is jellemző volt, hosz­szú ideig vegyes raktárakban, rossz körülmények között tárolták a tárgyakat. Az 1990-es állapotrögzítés szerint négy raktárban volt szétszórva az anyag, 74 egy ré­sze a vár tornyában lévő két helyiségben, ahol a nyílászárók állapota rossz volt és a falak is nedvesek voltak, viszont télen fűtötték a szobákat. A vár fűtetlen és a beázástól sem védett padlásán is raktároztak tárgyakat, s etnológiai tárgyak meg­találhatóak voltak a Német Nemzetiségi Múzeum épületéhez tartozó fűtetlen rak­tárban összekeveredve a német és a magyar anyaggal, illetve Budapesten a Nép­rajzi Múzeumban. A Tatán elhelyezett anyagot kiválogatták a múzeum munkatársai és átszállítot­ták a raktározási célra hasznosított Miklós malom két emeleti helyiségébe. Ez a költözés párhuzamosan zajlott a gyűjteményben 1991-ben megkezdett revízió­72 Esetenként azonban a múzeumi munkajelentésekben szereplő etnológiai tárgyakat hiába keressük a néprajzi gyűjteményben. Sem a raktárban, sem a nyilvántartásban nincs nyoma pl. az 1979-ben a múzeumba került „értékes afrikai művészeti tárgyaknak'', vagy az 1977-es munkatervben szereplő nicaraguai eredetű gyarapodásnak. 73 SZATMÁRI 1987, 7. 74 Fatuska János igazgató idézett feljegyzése. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom