Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése
miatt a helyi vonatkozású anyagok száma is csökken. Az adattár anyagának földrajzi megoszlását mutató térképen szerepelnek az eredetileg Tatán leltározott, s még az 1980-as évek közepén Esztergomba, a Balassa Múzeumba kiválogatott Esztergomra és környékére vonatkozó anyagok is. Az adattárhoz is tartoznak a használatát megkönnyítő utaló kartonok. Az 1970-es években elkészített rendszert a 90-es évek során kiegészítve jelenleg teljesen naprakész mind a földrajzi, mind. a tárgymutatója az adattárnak. Természetes, hogy egy gyűjtemény feldolgozottságát elsőrendűen befolyásolja a nyilvántartás minősége. A röviden érzékeltetett ilyen irányú hiányosságok természetesen hozzájárultak a tatai néprajzi gyűjtemény szakirodalmi feldolgozottságának, „ismertségi" szintjének alakulásához is. A szakirodalmi feldolgozás leginkább elfogadott s jelenleg újra reneszánszát élő megoldása a gyűjteményi katalógusok készítése. A néprajzi gyűjtemény kerámia anyagának katalógusa 1995-ben készült el a Kuny Domokos Múzeum Gyűjteményei című sorozat 4. köteteként. 54 A kétnyelvű (német-magyar) kötetben a tatai fazekasság jellemzőit összefoglaló bevezető tanulmány után tárgycsoportonként, a leltári számok sorrendjében szerepelnek a tárgyak. Egy-egy tárgynál a leltári szám, a leltárkönyvben szereplő név, a díszítettségre utaló megjegyzések, a készítő illetve a készítés, a használat és a gyűjtés helye, végül a jellemző méretek szerepelnek. A feliratos tárgyaknál a felirat szövegét is közli a leírás. A katalógust a tárgyak fekete-fehér fényképei illusztrálják. A gyűjteményi katalógus mellett egyes tárgyakról készült tanulmányok is a gyűjtemény ismertségét-feldolgozását erősítik. Körmendi Géza elsősorban a megyei kézműves hagyományok kutatásánál hasznosította a néprajzi gyűjtemény tárgyi anyagát. A tatai fazekasság történetének első kutatójaként is rendszeresen felhasználta munkáiban a múzeumban lévő kerámiaanyag és eszközkészlet adatait. A tatai fazekasság témakörében Fatuska János is publikálta a gyűjteményre vonatkozó kutatási eredményeit. 5 A gyűjteményt kezelő munkatársak többsége azonban csak rövid ideig kezelte az anyagot, vagy más irányban folytatta tudományos tevékenységét. A néprajzi gyűjtemény leginkább szakmai körök által is ismert része a tatai fazekasság emlékanyaga. A szakirodalmi feldolgozásban Kemecsi Lajos 1995-től kezdve rendszeresen publikált a gyűjtemény értékeit bemutató munkákat. 57 Az ún. „sztártárgyak" közé tartozó darabokról önálló tanulmányok is készültek. 58 ? 3 Kiemelkedő értékű az 1999-ben az adattárba került fazekascéh történeti irategyüttes, amely korábban jórészt ismeretlen magántulajdonban őrzött iratok másolata. ** A tatai fazekasság. Tata 1995- Bevezetőt írta Körmendi Géza, a katalógust szerkesztette Kemecsi Lajos. A kötet - hasonlóan a múzeum más kiadványához - pályázati források felhasználásával készült el, 500 példányban. W KÖRMENDI 1988, 199956 FATUSKA 1975. ^7 KEMECSI 1995, 1996, 1999a. 2000a, 2000b. *>» A fazekas céhremek (KEMECSI 1999b.) illetve a címeres kerámiákról (KEMECSI 2002.) 207
