Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

mia raktárba történő átszállítására. A munka alkalmat adott a kerámia gyűjtemény részleges revíziójára és a gyűjteményi katalógus anyagának elkészítésére illetve egy időszaki kiállítás rendezésére. Az időszaki kiállítás tapasztalatai pedig segítették a 2000-ben megnyílt új tatai fazekasságot bemutató állandó kiállítás elkészítését.

38 Az elmúlt évek során a többi alkalmatlan „raktárból" folyamatosan igyekezett a múzeum a Miklós-malom használható részeiben kialakított raktárakba összegyűjteni a néprajzi gyűjtemény szétszórt anyagát.

39 Ide kerültek a tárgyak a Malom utcai istállóból, a Győry-villából, a Vár padlásáról és a mozgatható állapotúak és méretűek az Igmándi-erődből is. A Miklós-malom azonban a Nemzetiségi Múzeum anyagának és kiállításainak kiköltözése után egy kényszerű „épületrekonstrukció" miatt gyakorlatilag csak alapterületének töredékén alkalmas még ideiglenes raktározásra is. A földszinten az elmúlt években kialakított, fém polcokkal gyengén felszerelt raktári részek felett az emeleten és a padlástérben, a félig elbontott szinteken, nem csupán fűtetlen és világítás nélküli helyiségekben található a néprajzi anyag, hanem esetenként gyakorlatilag hozzáférhetetlen és kezelhetetlen halomban hevernek a tárgyak. A gyűjtemény jövője érdekében a legfontosabb feladat a raktározási helyzet gyors és megnyugtató rendezése.

41 A néprajzi gyűjtemény tagoltsága tehát elsősorban a raktári helyzet megszorításainak eredménye, ez indokolja a szlovák néprajzi anyag oroszlányi elhelyezését is. A Miklós malom földszintjén külön raktárban tárgycsoportok szerint rendszerezve található a kerámia raktár, amelybe az elmúlt években a raktárrendezés során előkerült, korábban leltározatlan tárgyakat is elhelyeztük. Sajnálatos módon nincs rá mód, hogy a gyűjtemény markáns részét képező kézműves műhelyek is elkülönítve legyenek a raktárakban.

42 Kivétel a közelmúltban megvásárolt tarjáni kádárműhely felszerelése, amely kompakt egységként került a raktárba. 38 KEMECSI 1995, 2000. 39 Első alkalommal 1974-ben szerepel a Miklós malomba szállított néprajzi anyag a múzeumi munkajelentésekben. 1983-ban a munkajelentés szerint kb. 3500 tárgyat szállítottak át a Miklós malomba. Az 1990-es munkajelentés szerint pedig „kialakították a Miklós-malomban az egytemes néprajzi, a képzőművészeti raktárát és itt helyezték cl a magyar és szlovák néprajzi gyűjteményt is". /l0 Kerámia raktár alapterülete: 70 nm, a vegyes raktár alapterülete 100 nm. /( ' A gyűjteményt kezelő muzeológusok és az intézmény igazgatói rendszeresen megkísérlik a fenntartó Megyei Önkormányzat döntéshozóinak a figyelmét a tarthatatlan helyzetre felhívni. A megyei múzeumi szervezet önerőből képtelen a problémát megoldani. ^

2 A néprajzi gyűjteménybe található műhelyek: Tatáról származik a cipészműhely 59-9.1.-9-27., a csutorásműhely 60.49.1.-49.25., szíjgyártó műhely 77.40.1.-40.197., kádárműhely 77.45.1.-46.1., fazekasműhely 96.3-1.-3.24. Nagytagyosról kovácsműhely 77.41.1.-41.99- kádárműhely Tarjánból ltsz.n. 201