Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kemecsi Lajos: A Kuny Domokos Múzeum néprajzi gyűjteményének ismertetése – értelmezése

A tatai múzeum néprajzi anyagának legjellemzőbb anyaga a tatai fazekassághoz kötődik. Ilyen irányú gyűjtések a gyűjtemény kezdeteitől gyakorlatilag minden korszakban zajlottak. Kiemelkedően értékes anyagot köszönhet a gyűjtemény Körmendi Gézának, aki 1959 és 1964 között néprajzos munkatársként dolgozott a múzeumban.

6 Ő már ezt megelőzően is ajándékozott illetve gyűjtött tatai kerámiát a múzeumnak.

7 Különösen értékes a tatai fazekasság késztermékei mellett a készítésükre utaló emlékanyag összegyűjtése, így kerültek a múzeumba Lénárdt Ferenc 1958-as ajándékozása révén edényöntő formák is. A későbbi időszakokban is gazdagodott a fazekas eszközkészlet a gyűjteményben. Kresz Mária és Körmendi Géza közös gyűjtései során egyébként a Néprajzi Múzeum is értékes tatai vonatkozású tárgyi anyaggal gyarapodott az 1960-as évek során.

9 A néprajzi anyag másik erőssége a helyi kézművesek, iparosok emlékanyagának kutatása. A különböző mesterségek műhelyeinek, eszközeinek gyűjtése szintén rendszeresen visszatérő eleme a gyűjtemény alakításának. Az első műhely még 1959-ben került a gyűjteménybe, szerencsés módon a hozzátartozó iratok, számlák és kiegészítők mellékletével együtt.

10 Az iparosok emlékanyagának gyűjtésében is alapvető Körmendi Géza szerepe, ő vásárolta meg 1960-ban az utolsó tatai csutorásműhely felszerelését is. Az 1960-as években megindult, szakemberek által irányított gyűjtőmunka eredményei ellenére a megyei múzeum 1966-os éves munkajelentésében Bíró Endre múzeumigazgató jogosan állapíthatta meg: „Néprajzi anyaggyűjtés terén sajnos megyénk a legutolsó helyen áll országos viszonylatban. Honismereti mozgalom bevonása segíthet..." Az általa is megjelölt szélesebb társadalmi alapokra épülő gyűjtésben az önkéntes néprajzi gyűjtők szerepe alapvető jelentőségű lett. 1965-ben szerepel először a leltárkönyvi bejegyzésekben Túri Róbert neve, akitől elsősorban Kerékteleki és Kisbér vidékéről származott gazdasági eszközökkel gyarapodott a gyűjtemény.

12 Dornyai Béla hagyatékának 1967-es megvásárlásával elsősorban fémtárgyak, metszőkések anyaga került a múzeumba. A hagyatékból származó anyag adatai azonban sajnos igen hiányosak, bár egyes tárgyak eseté6 Az 1966-ös munkajelentés szerint „Körmendi Géza tanár másodállásban csak az eddig összegyűjtőn anyag rendezését és kartonozását végezhette el'. 7 Első gyűjtése a Csiszár családtól származik. 56.165.1. - 56.196.1. Ő készítette el a tatai fazekasság történetének első összefoglalását is. Körmendi 1965. illetve 1988. »59.7.I.-59.7.33. 9 A Néprajzi Múzeum tatai fazekasságra vonatkozó gyűjteményéből a Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán is látható válogatott anyag. 10 Hier Lőrinc tatai cipészműhelyének anyaga. (59-9-1. - 59-9.27.) 11 Szalay Dániel műhelye 60.49.1. - 60.49.25. A csutorásműhely eszközanyagának tudományos feldolgozását is elvégezte a helyi kisiparokat tárgyaló tanulmányában. Körmendi 1999. 12 65.I35.I. - 65.1731. Túri Róbert a múzeum részmunkaidős munkatársaként 1989 és 1994 között a megyei néprajzi bibliográfia feladatait végezte. Kutatásainak eredményeként elkészült az a hiánypótló bibliográfia, amely a Kuny Domokos Múzeum néprajzi adattárának kéziratait is feldolgozta. Túri 2001. 191