Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Boldizsár Péter: Az esztergomi vár két kora Zsigmond-kori kályhája

alsó és felső rész összetartozása Visegrádon csak feltételezett volt, az itteni bal alsó saroktöredék igazolja az összetartozást, egyben valószínűsíti, hogy 31x31 cm a csempe mérete. A középrész itt is, Visegrádon is hiányzik, de egy, azóta a visegrádi fellegvár feltárásán lelt, még publikálatlan, ehhez a típushoz tartozó töredék egy korona részletét mutatja a középpontban (2. ábra). 4. típus Valószínűleg négyzetes, zárt előlapú, fiókos hátrészű csempe, szőlőtőke ábrázolással. A jobb alsó sarokból kinövő tőke alját fürt(ök), tetejét a csempesarkokba hajló levelek és a levelek közötti tereket kitöltő kacsok díszítik. Valószínű mérete: 28x28 cm. Egy töredék azt mutatja, hogy ez a típus sarokcsempeként is előfordult (3. ábra). 4. B típus Az előző csempével megegyező rajzolatú, áttört előlappal készült, fiókos hátrészű csempe. Két töredéken látszanak a csempe központi részén a levelek mentén történt áttörések, a sarokba hajó levél mentén a háttér nincs kimetszve, itt csak a hátfalak belső oldalának mázazása mutatja, hogy áttört csempe részletével van dolgunk (4. ábra). 5. típus Valószínűleg négyzetes, zárt előlapú, fiókos hátrészű csempe, tölgyleveles rajzolattal. A visegrádi töredékekkel együtt is csak annyit tudunk, hogy a leveleken kívül makkok is díszítették a csempét (5. ábra). Egy töredék sarokcsempeként történt használatára utal (6. ábra). 7. típus Téglalap alakú, zárt előlapú, vakmérműves díszítésű félcsempe, széles alacsony keretelésű hátrésszel. Visegrádról ismert, mérete: 14x28 cm (7. ábra). 8. B típus Téglalap alakú, zárt előlapú félcsempe, hóesésben táncoló szőrme ruhás alakkal. Ez a csempe töredékesen Vértesszentkereszten a brandenburgi sasokkal és a 166