Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
László János: Tatabánya az avar korban
temető és leletanyagának közlése után valószínűleg több, általános érvényű következtetés is levonható lesz majd. Erőmű-tó 1953-57 között a bánhidai erőmű hűtőtavának kotrásakor avar kori cserepek kerültek elő. A tó déli részén találták őket, állítólag 5 méter mélységben. 36 Valószínűleg az Által-ér mentén elhelyezkedő telepről, esetleg temetőről lehet szó, de a leletanyag hiányában a lelőhely korszakhoz kötése eléggé bizonytalan. VII. akna Iszapolás közben 196l-ben ló- és embercsontokat tartalmazó sírokat találtak, az egyik mellékleteként egy állatcsontból faragott, díszített sótartót szolgáltattak be. A leletmentést vezető Kiss Attila gyakorló muzeológus további 4 síit tárt fel, amely 3 méter mélyen volt. 37 A temető helyének meghatározását nagyban megnehezíti, hogy míg a tatai múzeumban található leltárkönyvi feljegyzés a lelőhely helyeként a VII. akna területét jelöli meg, 38 addig a gyors leletmentés hivatalos vezetője a Régészeti Füzetekben már a XV. akna iszapolóját említi, 39 e két terület azonban igen távol esik egymástól. Nem könnyíti meg dolgunkat a terület behatárolásában az ásatási dokumentáció sem, ugyanis nem készült. Az előkerült lelet miatt mindennek meghatározása, esetleges megkutatható területek további felderítése rendkívül hasznos lett volna. Az állatcsontból faragott, esetenként díszített sótartó nem egyedi tárgy a késő avar korban. 40 Míg Török Gyula keleti eredetű tárgytípusnak gondolja ezeket, 711 addig Erdélyi István a szlávok anyagi kultúrájához kapcsolja. 42 • % KDM Rég. Act.: 154-79. ,7 A sírok mellékleteként durva, kézzel formait edények, dinnyemaggyöngyök kerültek elő (TÖRÖK 1962, 90-91), ezek azonban elkallódtak. 3» KDM ltsz: 76.55.1. 39 RégFüz Ser. I. No. 15 (1961) 50. /|() A csontból faragott sótartók első összegyűjtése - fgy a tatabányai darab részletes közzététele - Török Gyulához köthető (TÖRÖK 1962). Az azóta eltelt idő alatt újabb, kevésbé díszes, ugyanakkor az állatmotívum mellett görög és latin kereszttel díszített darab is előkerült Zalaszabar-Dezső-szigeten (SZŐKE 1996, 133., 58. kép). 4 » TÖRÖK 1962. 42 ERDÉLYI 1982, 200-201. 150
