Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

László János: Tatabánya az avar korban

Zöld-dombi-dűlő

10 (45. lelőhely) A lelőhely Tatabánya belterületének keleti részén található, az Ml-es autópálya óvárosi lehajtójától délre (5. kép). Azon az ÉNY-DK irányú, meredek oldalú dombháton terül el, amelynek délkeleti lábát az autópályára felvezető úttal levágták. Északi és keleti oldalán egykori patakmeder szegélyezte, délnyugati szélén a Galla-patak egykori kiöntéses rétjei találhatók. A lelőhely 170-190 méter tengerszint feletti magasságban található, talaja homokos barnaföld. A terepbejáráskor és lelőhely-beazonosításkor alacsony sűrűségben találtunk felszíni leleteket, amelyek zömmel a dombtetőn és a délnyugati domboldalon voltak. Egy, korszakhoz nem köthető őrlőkő töredékén és vassalak darabokon kívül néhány kézzel formált, kavicsos és homokos soványítású, rosszul égetett töredék volt avar kori, illetve egy barnásvörös színű, kettős kónikus orsógomb.

11 Az autópálya-csomópont építése során a felvezető út nyomvonalán tapasztalt felszíni leletek alapján 1978-79-ben mintegy 6000 m

2 felületet tártak fel B. Szatmári Sarolta vezetésével.

12 Az avar korra 17 objektum

13 keltezhető, ezek között félig földbe mélyített házakat, külső kemencéket, valamint szemetesgödröket találunk.

1 Az objektumokban talált leletanyag az avar kor különböző időszakaiból származik, a korai időszakhoz köthető a 13. ház öntött bronz akasztója, a középavar korszakhoz az 5. ház préselt, gyöngyözött peremű, kőberakást utánzó négyszögletes bronzverete vagy a 6. ház két, lemezből kivágott bronzverete, a késői időszakra utal egy esztergált csont tűtartó, a 17. ház hullámvonaldíszű edénytöredékei, valamint a sütőharangok darabjai. Mivel a feltárás a település csak kis részletét érintette, az objektumok időrendi szétválasztásának hiányában a telep szerkezetéről még nem lehet biztosat mondani. Egymásra ásott objektumok nincsenek, az eddig feltárt házak kettesével, egymástól távol helyezkedtek el. A lelőhelyen talált vassalak darabok arra utalnak, hogy a közelben vasfeldolgozó helyet kell feltételeznünk.

15 10 A lelőhely a szakirodalomban Tatabánya-ALsógalla néven ismert lelőhely azon része, ahol a telepobjektumok előkerültek. A terepbejáráskor célszerűnek látszott a telep és temető területét elkülönülten kezelni a köztük levő távolság és a földrajzi viszonyok ismeretében. így a temető a 62. lelőhelyszámot kapta. 1 ' A leletek a Tatabányai Múzeumban vannak. 12 MNM Rég. Ad.: 11.25/1979, IV.28/1980; KDM Rég. Ad.: 148-79, 162-80. A leletek a Kuny Domokos Múzeumban találhatók: ltsz. 79.105.1-79142.15, 80.2.1-81.165.1. 1

3 Más helyen viszont 15 avar objektumot említ a feltáró (SZATMÁRI 1988, 211). 14 RégFüz Ser. I. No. 32. (1978) 74-75; RégFüz Ser. I. No. 33. (1979) 69-70. 15 SZATMÁRI 1982-83, 73-78. Itt jegyezzük meg, hogy a szűkszavú előzetes jelentés után majdan megjelenő részletes publikáció segíthet a telep életének, szerkezetének, felépítésének pontosabb megismerésében. 145