Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

alatt, bejárat közelében) történt eltemetése, s a feltehetően ezzel kapcsolatos mellékletadás is. Mindenki számára egyértelmű, hogy a sír korban és területileg is a legközelebbi analógiája - a szituációt illetően - a patincei IV. kunyhó pithosz temetkezése.

25 A sír elhantolásával kapcsolatos más párhuzamot nem ismerek. A bejárat (küszöb!) közeli, tűzhelyplatni alatti pithosz temetkezés esetében valóságosan felmerülhetne a mediterrán eredet lehetősége. A vallástörténet szerint azonban a tűzhely körüli temetés szokása egész Európában elterjedt, s ezt az ősök kultuszával hozzák kapcsolatba.

26 A dunaalmási település pithosz sírjait nem tartom egykorúaknak, s ez szoros kapcsolatban áll a lakóhely általam feltételezett periódusos használatával. A legidősebbnek, a ház 1., korai periódusával vélem egyidősnek az 1. sírt. A tetemet rejtő pusztán érdesített felületű fazekat profiljának lágy ívelése hozza közelebb a kora bronzkorban általánosan használt fazéktípushoz (5. tábla l.).

27 A 2-3. sír megközelítően azonos korú, a ház használati idejének 2. szakaszával megegyező keltezésére már biztosabb alapokkal rendelkezünk. 2. sírunk fazekának (5. tábla 2.) közeli párhuzamára lelünk az izai temető 3-, kései sírjában,

28 díszítése pedig Vatya 3 „inspirációkat" sejtet.

29 A 3. sír fazeka pedig csücskös peremével pedig már szinte koszideri jellegű előképeket hordoz.

30 Sajnos ez a fazék a sír egyetlen, keltezésre lehetőséget adó melléklete. A kis bronz hajkarikákról - töredékességük miatt - lehetetlen megállapítani, hogy egyszerű, vagy többszörösen tekercselt típusból származnak (5. tábla 6.). így hiába a hasonlóság a tiszafüredi gyermekviselettel,

31 mert ezt a kis egyszerű ékszert a mészbetétes edények népének kultúrájában a korai időszakban is használták.

32 DUSEK I960, 206-207., Abb. 12-13-, T. 49. 24. HwdA 1987, 1767. Az idézett szócikkben a szerző Európa fogalmába az Égeikumot is beleérti, ahonnan főleg mithológiából vett temetkezéseket idéz. A pithosz temetkezések „eredetének" kérdése tehát mindenképp újabb és csak erre a problémára koncentráló vizsgálatot igényel, ami nem ennek a közleménynek a feladata. Ehhez az általános fazékformához itt csak egy párhuzamot hozok: Kulcs 73. s.: BÓNA 1975, T. 12. 1. Ugyanebben a vonatkozásban említendő meg a királyszentistváni temető 29. sírjának hasonló fazeka (uo. T. 236. 3.). Ez a sír Bóna szerint a temető korai temetkezései közé tartozik (uo. 204., Plan 24.). Meg kell azonban említenem, hogy házunk felső, fiatalabb korú szintjében is előfordultak hasonlónak tűnő, de rekonstruálhatatlan fazekak töredékei. DUSEK 1969, T. 13. 8. Lovasberény-Jánoshegy, s. sír: BÓNA 1975, T. 51. 7., 9-; Solymár-Mátyásdomb: ENDRŐDI 1984, 124. 12, 4-5.; Alpár 2. réteg: BÓNA 1982, 215., T. 15. 4. Bár a bütykök a vállán vannak, fazekunk formára legjobb párhuzama Alpár 3- rétegének sarkított peremű baltával keltezett fazeka (BÓNA 1982, 215., T. 15. 14). Lsd. a 35 és a 84. sír kis karikáit: KOVÁCS 1975, Pl. 4. 35/3-, Pl. 8. 84/3. Pl. Vörs-Papkert 121. s.: HONTI-KISS 1998, 66., 12. t. 3. 17