Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fatuska Benjámin: Gróf Esterházy Miksa szerepe az atlétika magyarországi meghonosításában

Másrészt, az is a korai labdamozgalom jelenségei közé tartozik, hogy Tatatóvárosban 1875-ben iparosméta klub alakult gróf Esterházy Miksa kezdeményezésére és irányí­tása mellett. A Tatatóvárosi Iparosméta Club alapszabályai az 1875. június 6-án kibocsátott kis füzetben jelentek meg, aláíróiként Farkas Ferenc ideiglenes elnök és Vigh János ide­iglenes titkár szerepeltek. A klub „gyakorló ésgyülhelye" a tóvárosi homokrosta terü­lete volt. Feladatának tekintette „A Helyben az iparos osztályt barátságos találkozás és szabad ég alatti edző játékok által társítani." A klub hivatalos kék-sárga[arany] színe megegyezett az Esterházyak családi színeivel. 29 Mi is volt maga a méta nevű játék? A kismétát vagy egyszerűen métát minimum 6-an, maximum 20-an játszhatják. Először is megjelölik az ütőhelyet, azaz a métát, aztán elöl oldalt kissé balról 4-5 lépéssel előbbre a kifutóhelyet, azaz a kismétát s ettől egyenes irányban előre 80-100 lépésre a külső métát. Minél többen vesznek részt a játékban, annál távolabbra kerül a külső méta. Ezután ki kell alakítani a csapatokat (2 pártra osztják, elegálják őket). Az egyik kezdi az ütést, a másik a szolgálást. Hogy ki milyen poszton kezd, sorsolással állapít­ják meg. Az ütő csapat bent csoportosul, az ütőhelynél a szolgálók közül pedig az egyik bent marad adogatónak, a másik pedig az adogatótól 20-30 lépésre feláll. Ő lesz az első métás. Ez általában a legjobb dobók egyike. Az úgynevezett szolgapárt­beliek pedig kint a méták között szétszóródva állnak fel. Ha megtörtént a felállás, megkezdődhet a játék. Az ütőcsapat minden egyes tagja egymás után felváltva egye­nesen kifelé üt egyet-egyet, kivéve azt, aki utoljára marad, ő hármat üt. Aki ütött, odaáll a kismétához és figyeli a kedvező pillanatot, hogy a megdobatás veszélye nélkül kifuthasson a külső métához. Végül az utolsó, aki általában a legügyesebb labdaverő, hozzálát az ütéshez: ezt beváltónak {mentor, elevator mariator, bátor, ha­gyó stb.) nevezik, és hármat üt. Egyet azért, hogy a kismétánál bent állók erre még kifuthassanak, ez okból a beváltó első ütésére még a külső métától befutni senkinek sem szabad, a másik két ütésre azonban egy ütőnek okvetlen be kell futni a tovább­ütésekre. Ha a beváltó két utolsó ütésére többen jönnek be, akkor azok közül az utoljára ütő lesz az újabb beváltó, ha azonban a beváltó rossz ütése miatt senki sem futhatott be, az esetben az ütő csapat bajban van, „bentsülf, melyből csak úgy mene­külhet ki, ha a szolgapárt által egy ízben megadott kedvezményre sikerül valakinek megdobatás nélkül befutni. A bentsülés kikerülése végett a beváltó óvatosságra szok­ta inteni kintlévő csapattagjait: „vigyázz kettő, vagy egy az életr Ezenkívül, az utolsó ütésre még módjában áll megválasztani a labda feladást, azaz ha rosszul adja fel az 28 „Athlétika a vidéken: a tatai mesteremberek, kik buzgó és fáradhatatlan métások, a vasárnaponként örvendetes hévvel űzni szokott méta, beállós stb. állandóbb és szervezettebb művelésére, múlt héten egy "tata-tóvárosi iparosok - méta - clubbjává" alakultak, mely már is az 50 tagot meghaladja. - Ezen club minden pünkösd hétfőn nagyobbmérvű méta-viadalt fog rendezni - a legbuzgóbb s ügyesebb játszók díjjazásával. " Vadász-és Versenylap, 1875- jún. 9-; BOHN 1941, 329­29 SIKLÓSSY 1929, 347. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom