Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Borhy László–Számadó Emese: Beszámoló a Komárom/Szőny Vásártér 2. számú háznál 1999–2001 folyamán végzett feltárásokról;
teljes hosszában meghatározza. Ismerjük továbbá a fal magasságát is - ezt az egymás felett két sorban elhelyezkedő képmezők és a lábazat adják majd ki a restaurálás után -, valamint az agyagtégla fal szélességét: vakolattal 52 cm, anélkül 45 cm (kb. másfél római láb). 23 Az előkerült falfestmény-töredékek a teljes fal hosszában és magasságában összeállíthatók. Ennek segítségével és a helyén álló lábazat alapján, a teljes észak-déli irányú kőalapozású agyagtégla fal rekonstruálható lehetne. A római épület állati és emberi alakokkal festett helyiségéből a két falszakasz által határolt keskeny folyosón vagy szobán keresztül, a falszakaszok keleti végében megtalált ajtónyílásokon lehetett átjutni a ház többi részébe. Bár a feltárás és a leletfeldolgozás még folyamatban van, az eddigi megfigyelések alapján valószínűnek tűnik, hogy a terület legkorábbi periódusú beépítése a garázsban feltárt tufaszerű kőtömbökből rakott fal és a hozzá tartozó kavicsos-meszes külső járószint volt. A járószintet a festett helyiség építése után már nem használták, ahhoz ugyanis az 1999-ben meghatározott agyagos járószint tartozott. A falhoz délnyugatról csatlakozó, de azzal kötésben nem lévő észak-déli kőalapozás és a hozzá tartozó - a kőalapra épített agyagtégla falra festett - virágkandeláberekkel elválasztott állati- és emberi ábrázolásokat megjelenítő falfestmények és a terrazzopadlós helyiség egy későbbi periódushoz tartoznak. A falfestmények, az alattuk lévő planírozási rétegből előkerült Antoninus Pius (138-161) érme alapján, a Kr. u. 2. század közepe utánra keltezhetők. A helyiség pusztulása, vagyis leégése, a tegula- és freskóomladék-rétegben talált terra sigillaták meghatározása 24 alapján feltehetően a 2-3. század fordulóján következett be. A Komárom/Szőny Vásártér 2. szám alatti háznál feltárt objektumok egymáshoz viszonyított periodizációjáról és az építés-pusztulás pontos idejéről közelebbit a leletfeldolgozás jelenlegi állása szerint még nem tudunk mondani. A falfestmények témájához - kifeszített állatbőr-ábrázolás - eddig a legközelebbi párhuzamot az Yvonand-Mordagne-ban (Svájc) feltárt római villában előkerült és a töredékek alapján rekonstruált falfestésen találtuk meg: a virágkandeláberekkel elválasztott falképekbe hasonló pozícióban kifeszített vadállatok bőreit festették. A hatalmas állatbőrök közepén kisméretű fegyveres alakok, feltehetően vadászok állnak. 25 A Vásártér 2. szám alatti falfestményen ábrázolt két „felszolgáló alak" jelenléte azonban túlmutat a svájci villa ábrázolás-tartalmán. A három éves kutatás során feltárt, és már részben restaurált, illetve bemutatott falfestmények - hasonlóan az eddigi brigetiói falfestmény-leletekhez - az összefüggő felületek nagysága, valamint a rajtuk lévő ábrázolás témája és a kivitelezés minősége miatt szintén magasan kiemelkednek a provinciális művészet eddig ismert darabjai közül. 23 Kurovszky Zsófia megfigyelése. 24 A terra sigillatákat Fényes Gabriella határozta meg, akinek ezúton mondunk köszönetet. 25 DUBOIS 1996 90
