Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Borhy László–Számadó Emese: Beszámoló a Komárom/Szőny Vásártér 2. számú háznál 1999–2001 folyamán végzett feltárásokról;

zata anyagi támogatásával azonnal megkezdte a leletmentést. A feltárások 1999 és 2001 között három ütemben folytak. 1. ütem: 1999. június 25 - július 27. Az építkezés a lakóház hátsó traktusában lévő egykori gazdasági helyiséget érintette, melynek déli zárófalát a tulajdonosok vastagabb és masszívabb alapozású fallal szándékoztak kiváltani. A helyiséget a padlásfeljáró, valamint a ház északi és keleti fala zárta közre. 1999-ben feltártuk a 40 cm széles és 330 cm hosszú, kelet-nyugati irányú alapozási árkot. Az árokban, a helyiség nyugati fala mentén 1 m-es kiterjedésben kelet felé már 70 cm mélységben freskótöredékek, 80 cm mélyen tegulaomladék - ez az árok teljes hosszában megtalálható volt -, alatta egységes faszén, majd freskóréteg jelentkezett. A falfestmények elbontása után, 105 cm mélyen (tengerszint feletti magassága - továbbiakban: tfm: 11.159 cm) döngölt agyagrétegre bontottunk rá, melyet járószintnek határoztunk meg. Miután a falfestmények megközelítőleg 1 m szélességben mutatkoztak, északi és déli irányban l-l métert rábontottunk az alapozási árokra. Ily módon 2,4 m

2 nagyságú felületet kaptunk, amelyben a falfestmény-omladékot kisebb részekre osztottuk. Az így elhatárolt töredékcsoportokban

6 az egymás mellett fekvő falkép-töredékek és a töredezett, de összefüggő felületű falfestményrészletek azonos számot kaptak. Ez a feltárási rendszer segíti a későbbi restaurálás során az összeállítást és a rekonstrukciót. A kisebb felületeket CMC-vel ragasztottuk le, a nagyobb kiterjedésűeket a CMC-s gézes leragasztás után PUR-habba ágyazva emeltük ki. A bővítésben már 70 cm mélyen égett fa- és tegulatörmelékekkel kevert rétegben falkép-töredékeket találtunk. Az omladékréteg elbontása után több nagy összefüggő felületet alkotó falfestménytöredék került elő. Ezek színes sávokat, fehér alapon párhuzamos vörös csíkokat ábrázoltak. A felület legdélebbi részének (3-as töredékcsoport) legalján egy fél életnagyságú alak jobb kar- és kéztöredéke volt látható (3- kép). Előkerült az alak feje is, amely a rajta lévő vastag faszénrétegtől jelenleg (restaurálás nélkül) alig látható. Az alapozási ároktól északra (6-os töredékcsoport) szintén több rétegben feküdtek a falképek. A kisebb töredékek lebontása után egy 70 x 70 cm nagyságú összefüggő felület jelentkezett, mely kék sáv mentén egy delfint (4. kép) ábrázolt. Alatta újabb nagyobb, vörös színű felület bontakozott ki, amely a tisztítás után medve, vagy oroszlán fejének látszott.

7 Az állat bal mancsa mellett függőleges irányú keretezőmotívum volt látható. Mindezek alapján már a feltáráson valószínűnek tűnt, hogy felfe6 A felosztás során pl. az l-es töredékcsoport az alapozási árkot jelentette, a 2-3-4-5-ös töredékcsoportok attól délre, a 6-os töredékcsoport pedig északra helyezkedett el. 7 Mivel Bartosiewicz László archeozoológus oroszlánnak azonosította az állatábrázolást, a továbbiakban mi is oroszlán-ábrázolásról beszélünk. 84