Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

- esetenként - kemény kezelést írnak elő, addig régen legfeljebb esztétikai problémának tekintették és amennyiben a sok evés számlájára lehetett írni, úgy a leghatásosabb gyógyszerként a keserűvizes kúrát ajánlották, mely - a reklámok állítása szerint is - már rövid idő alatt is látható eredményhez vezetett. Az 1950-es évek Igmándi keserűvizes reklámtevékenysége - úgy tűnik valóban sikeresen célozta meg hazánk túlsúlyos polgárait: hiúságukra apelláltak és pénztárcáikat találták telibe. A realitásokat bemutató reklámok (mérlegen álló kövér nő) mellett a vágyálmokat (kövér nő tükör előtt áll és a tükörből nádszálvékony mása néz vissza rá) és az eredményeket is (vékony nő keserűvizes palackkal ölelkezik) megjelenítik (20-22. kép). Külön egységet képeznek azok a szórólapok, melyek egy fűzött brossurában maradtak meg. A reklámanyagot Schmidthauer Lajos készíttette valószínűleg az 1940es években.

46 Az egyik lap arról tudósít minket, hogy feltehetően egy 500 Ft-os „slogan (ejtsd: szlogén)-pályázat" (23. kép) eredményeként elkészült - igen sokrétűre sikeredett reklámokat olvashatjuk: az egyszerű, csupán a tényekre szorítkozó leírásoktól a matematikai egyenleteken keresztül a rejtélyes talányokig minden megtalálható bennük, így pl. az egyik azt tanácsolja, hogy „ha életét megunta ...ne igyék több természetes Igmándi keserűvizet, mert ez életét meghosszabbítja. "; a másik pedig - az akkor abszolút lehetetlennek vélt példákon keresztül bizonyítja a víz pótolhatatlanságát: „3 téves elgondolás: 1., hogy a Fermât

47 megoldható; 2., hogy a Vezúv eltolható; 3-, hogy az Igmándi pótolható.

m És hogy mindenki maga otthon ellenőrizhesse az „Igmándi keserűvíz világszerte egyedülálló páratlanul gazdag sótartalmát", néhány plakát a PIKEKVÉ

49 alkalmazását ajánlja, melynek segítségével valóban bebizonyosodik, hogy a „sótartalom 1 liter Igmándi keserűvízben 46. "(24. kép). Az Igmándi keserűvíz használatának szükségszerűségét az a kanti örök igazság bizonyítja egyértelműen, melyhez kissé bonyolult gondolatmenetben, a mesterséges vitaminoknak a természetes libapecsenyéhez - nem titkoltan az utóbbi javára - való viszonyulásunkra utalva állapítja meg a fellebbezhetetlen tényt, vagyis azt, hogy az 46 A Klapka György Múzeum tulajdona. 47 Pierre de Fermât francia matematikus (l601-l665) utolsó tétele, a „Nagy Fermat-tétel" szerint „nem léteznek olyan x, y, és z számok, amelyekre x"+ y" = z", ha n 2-nél nagyobb természetes szám. A tétel évszázadokon keresztül a megoldhatatlan matematikai tézisek egyike volt, matematikusok hada dolgozott megoldásán, de egészen a legutóbbi időkig nem született elfogadható megoldás. 1993-ban Andrew Wiles angol matematikus bizonyította be az állítást. 48 Mint tudjuk, ezekből már csak a Vezúv eltolhatatlansága állta ki az idők próbáját. 49 A plakátok leírása alapján a házi használatra ajánlott PIKEKVÉ-t „1 szögből és vékony fapálcikából készültfajsúlymérő"-í a kiállítás rendezésekor mi a következőképpen készítettük el: egy lapos fejű szöget beleszúrtunk egy hurkapálcikába és patikában használt mérőhengerekbe tiszta vizet és különböző sótartalmú vizeket tettünk. A „Pikekvé" működött. 305