Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fatuska Benjámin: Gróf Esterházy Miksa szerepe az atlétika magyarországi meghonosításában

MAC viadalán kerülhetett kiosztásra. Emellett Esterházy Miksa egy hosszabb bécsi tartózkodását felhasználva, megpróbálta megkedveltetni az osztrákokkal is a szabadtéri sportokat. Kísérletei azonban nem hoztak sikert, s leveleiben kijelenti, hogy a bécsieknek minden „wurst", s a szabadtéri sportok iránt a legkisebb érdeklődés sem tapasztalható náluk. Valóban, csupán húsz évvel később alakult meg az első atlétikai egyesület, az athéni olimpiai szellemiség hatására. Az év egyetlen eredménye talán az volt, hogy megjelent az „ Útmutató Athletikai Clubok Alakítására" című röpirat, amelyben a MAC elnöksége felajánlotta közreműködését az alakítandó vidéki klubok munkájában.

32 A következő évben a lelkes elnök huzamosabb időt volt kénytelen Londonban tölteni, de ott is fáradhatatlanul dolgozott szeretett klubja érdekében. Londonból küldte meg a 77-es viadal legapróbb részletekig kidolgozott terveit. A versenyszámok között szerepelt egy „csak egyetemi és műegyetemi polgárok számára"rendezett verseny. Április 29-én zajlott le a III. nyilvános MAC viadal az Orczy-kertben. Nagy feltűnést keltett a fővárosban időző török küldöttség megjelenése, melynek láttára a közönség zajos ovációkat rendezett. (A viadal eredményei között megemlítendő a 100 yardos síkfutás, melyben Lipthay Béla győzött 10 mp-es idővel. A szenzációs időeredményhez bizonyára az időmérők gyakorlatlansága, és a használt órák pontatlansága is hozzájárult.

33

) Esterházy Miksa másfél éves külföldi tartózkodása után, az 1879- rendes évi közgyűlés a klub visszafejlődését mutatta. A tagok száma: 68 alapító, 16 pártoló és 133 működő, összesen tehát 217, ami az alapítási taglétszámmal szemben jelentős visszaesést jelent. Kenessey Kálmán és Sárkány J. Ferenc alelnökök visszaléptek, helyükre a közgyűlés Thaisz Elek főkapitányt és Perlaky Kálmánt választotta meg. A közgyűlés napján reggel 8 órakor zajlott le az Orczy-kertben a tavaszi viadal, ami mindössze 4 számból állt és röpke egy óráig tartott. Az idő előrehaladtával mindinkább érezhetővé vált egy alkalmas versenypálya hiánya. Az Orczy-kerti pálya, melyet a klub bérelt, csak a minimális igényeknek felelt meg. A választmány foglalkozott pályaépítési tervekkel is, és a befolyt alapítványi pénzekből 650 forintot szavaztak meg a pálya rendbehozatalára, egyúttal további 5 évre kibérelték az Orczy-kertet. Közben lezajlott az őszi viadal is. A hétmérföldes bajnoki síkfutásra nem akadt jelentkező, az egyórás gyalogló bajnokságot pedig az esőzések miatt nem lehetett megrendezni a tönkrement pályán. Egyedül a 400 méteres gátfutás került eldöntésre: Koller Károly könnyedén nyert egyetlen kihívója, Zsingor László ellen. Koller e győzelmével a klub II. örökös bajnoka lett.

34 A következő évben még a szokásos viadalok is elmaradtak. A július 4-i közgyűlésen Perlaky Kálmán helyett kisbaári Kiss Ferencet választották meg alelnöknek. 32 ZUBER 1925, 20., 21. 33 SIKLÓSSY 1929, 57. 34 SIKLÓSSY 1929, 60. 260