Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25. A jeles napok között a régi naptárak Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, mint a termékenység szimbólumát jelölték. (Nagyboldogasszony napja a termés beérésének ideje.) Április, Szent György hava E hónapban a legnevezetesebb nap a néphagyományban Szent György napja, mely az állatok legeltetésének megkezdéséről ismeretes a paraszti közösségekben, továbbá a tavasz kezdetét is e naptól kezdve számítják. Márk napja, április 25. Márk napjához a búzaszentelés szokása kötődik. Ilyenkor búzaszentelő körmenetet tartottak. Processzió ment ki a határba, a pap megszentelte a búzavetést, a hívek szedtek néhány szál búzát, amit azután az imakönyvükben őriztek. Nagyhét - húsvét A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. Napját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséggel, március 21-ével egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. így a húsvét március 22-e és április 25-e közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is: farsangvasárnap húsvét előtt 7 héttel, virágvasárnap húsvét előtt 7 nappal, áldozócsütörtök húsvét után 40 nappal, pünkösd áldozócsütörtök után 10 nappal, szentháromság vasárnapja pünkösd után 7 nappal következik. Úrnapja a következő csütörtök, ill. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás. Nagyböjt A szerdát és pénteket böjtölték szigorúbban a katolikusok: zsír és hús nélküli ételeket fogyasztottak. A piliscsévi szlovákok többnyire bablevest és valamilyen tésztafélét (galuska, nudli, gombóc, derelye stb.) ettek, amit mákkal, túróval, brindzával, lekvárral szórtak, ill. töltöttek meg. Fekete vasárnap (Cierna nedela) A virágvasárnap előtti vasárnapon, a feketevasárnapon csak feketébe öltöztek az emberek. E napon űzték ki a telet a faluból. A lányok a menyecskének öltöztetett szalmabábut {moréna, kiselica) kivitték a falu végére, ruháit levéve elégették, széttépték, vagy a patakba dobták. Virágvasárnap (Kvetná nedela) A húsvét előtti vasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Hazánkban a virágvasárnapi barkaszentelés szokása terjedt el. A katolikusok e napon barkaágakkal mentek a templomba, a 222