Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki pálos kolostor kályhacsempéi
Léckeretben trónuson ülő Madonnát ábrázol a gyermek Jézussal, a háttérben két, leplet tartó, szembeforduló, csigás hajú, glóriás angyalalakkal. Mária kissé oldalra fordul, félrebillenő fején háromágú korona, vállára kendő borul. Mellén hosszában redőzött, hosszú ujjú ruháját derekán öv szorítja össze, köpenye a térdein összefogva, alóla dús redőkben bomlik ki ruhája. A ruhátlan gyermek a Madonna térdén ül. A trónusra kényelmes párna van helyezve (8. kép). A sablontöredék felső része Pilisszentléleken került elő, 29 míg alsó részét - mint bizonytalan esztergomi várhegyi leletet - Parádi Nándor közölte 1957-ben. 30 A lágy vonalvezetés alapján állíthatjuk, hogy a negatívot valószínűleg egy aprólékosan, finoman és művészi módon készült kályhacsempéről húzhatták le, azonban sem a művészi kivitelű későgótikus-korareneszánsz eredeti csempét, sem a szentléleki sablonnal készített csempéket nem ismerjük ez idáig. Parádi Nándor feldolgozásában a szentléleki negatívot a besztercebányai - javarészt szenteket ábrázoló - kályhacsempékhez és negatívhoz kötötte, melyeket a 15. század második felére keltezett. 31 Kádár Zoltán az egri Madonnas kályhacsempe bemutatásakor - melyet a besztercebányai Katalin és Borbála alakos csempékkel rokonított - a Madonna-ábrázolásos kályhacsempék művészi előképeit is feltárta, melynek során elemzésébe a nagyszebeni Madonnas kályhacsempét is bevonta. 32 Megállapításai szerint a kályhacsempe a „ ... dél- illetve keletnémet későgótikus, korareneszánsz művészet hatására alakult felvidéki XV-XVI. századi női eszményképet mutatja. Ezt a jellegzetes, finom, de kispolgári női eszményt, a "szemérmetes és alázatos szüzet", a Mária-ábrázolásokban főként Schongauer és Dürer teremtették meg, a korabeli faszobrászatról nem is beszélve "33 A nagymennyiségű szentléleki leletanyagból még a teljes feldolgozás előtt kiemelt új ismereteket hordozó kályhacsempe-töredékek vizsgálata segít rávilágítani a 15. század végén a kolostor falai közt kiteljesedett élet minőségének néhány mozzanatára és annak kapcsolataira. 29 Kolostor, káptalanterem 1988., az omladékréteg alatti gödör betöltéséből - ltsz.: 95.1.8930 PARÁDI 1957, 179-186. 31 PARÁDI 1957, 181-182. 32 PULSZKY 1883, 259. 33 KÁDÁR 1952, 72-73. 172
