Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Miklósity Szőke Mihály–Bartosiewicz László: Két szarvasagancs amulett Brigetio polgárvárosból

amulettek viselési/használati módja és jelentéstartalma. Az alábbiakban felsoroljuk a használat módjáról eddig kialakított elképzeléseket, amelyek vagy csak ötletszerűek, vagy ritkábban, bizonyos mértékig igazolhatók. Az egyik első elképzelést Hatt, J.-J. fogalmazta meg e tárgycsoport kutatását jelentősen előmozdító cikkében,

47 ahol temetési mellékletként értékelte ezeket a darabokat a Lignoni testamentum egy sora alapján.

48 Elképzelését korán erős kritikák érték, amelyek az azóta született eredmények ismeretében helytállónak látszanak.

49 Lebel, P. a Szajna-forrásnál talált úgynevezett zarándokszobrokkal hozta az agancsrózsákat összefüggésbe és szalagra fűzve, viselet részeként interpretálta azokat.

50 Elképzelésének kialakulásához hozzájárult, hogy az általa idézett két medaliont a Szajna forrásánál levő szentély romjai között találták, hasonlóan az említett szobrokhoz, továbbá mindkét medalionon négy lyuk van, amely alapján rekonstruálható a szobrokon ábrázolt viselet.

51 Elképzelésével kapcsolatban óvatosságra int Béal, J. C.

52 Érdekes, hogy a szalagra fűzött amulett elképzelés a medalion szélén egy lyukkal ellátott medalionokra vonatkoztatva Deschler-Erb, S.-nél is megjelenik, mint esetleges viselési mód.

53 A további elképzeléseket az adta, hogy néhány esetben megmaradt az agancsrózsák furataiban a felfüggesztésükre szolgáló bronzlánc

54 illetve általában a négy furattal rendelkezők esetében a szegecsek. A furat nélküli darabok viselését Béal, J. C. bőrzacskóban képzeli.

55 A több apró vagy nagy lyukkal rendelkezőket általában textilre vagy bőrszalagra varrva rekonstruálják.

56 A szegeccsel rendelkezőkre (vagy feltételezetten rendelkezőkre) több elképzelés is született, például védő-óvó jelentőségű tárgyra szegelve,

57 fára vagy bőrre szegelve,

58 kocsira erősítve,

59 épületre vagy ajtóra szegezve,

60 a lyukakban megmaradt szegecsek és a hátoldalon megmaradt gipsz alapján pedig falra szegezve.

61 A lyukban megmaradt vaspecek alapján egy darabot vasgyűrűre erősítve értelmeztek.

62 Itáliában talált darabokra vonatkozólag felmerült az avatási 41 HATT 1955a. 48 HATT 1955a, 58. „volo autem mecum cremari et omnes Stellas ex cornibus alcinis. " CIL XIII. 5708. A Lignoni testamentum részletes tárgyalása: HATT 1986, 65-84. 49 DELARBRE 1959, 44.; BÉAL 1983a, 277-278.; CIUGUDEAN 1997, 28.; DESCLER-ERB 1998, 170. 50 LEBEL 1955, és Fig. 17-18. 51 LEBEL 1955, 60. és Fig. 16. 52 BÉAL 1983a, 278. 53 DESCHLER-ERB 1998, 170. 54 Például a savariai darab esetében. BÍRÓ 1994, Nr. 848. és GREEP 1994, 84-85. 55 BÉAL 1983a, 277-278., idézi CIUGUDEAN 1997, 28. 111. jegyzet. 56 MIKLER 1997, 21.; DESCHLER-ERB 1998, 170. 57 MIKLER 1997, 21. 58 GREEP 1994, 85. 59 BÉAL 1983a, 277-278., és sírlelet alapján HAFFNER 1977, 69., Pl. 80., Nr. 12. és Pl. 126., Nr. 3- A 314. sfr a Kr. e. 1. sz. végére és az Kr. u. 1. sz. elejére keltezve. 60 BÉAL 1983a, 278. 61 HOTTENTOT - VAN LITH 1990, 170., 188. és Abb. 1., idézi MIKLER 1997, 21. 62 DESCHLER-ERB 1998, 170., Nr. 3963. 110