Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Papp Kinga: Egy 19. századi biliárdasztal restaurálása

Színük UV fény hatására megváltozott. Biológiai korrózió: Beázás következtében a posztó szinte a teljes felületén begombásodott. Fém részek állaga: Sárgaréz és vas kiegészítő alkatrészek tartoztak a tárgyhoz. A golyó elvezető sín és a kötőelemek vasból készültek, míg a golyó levezető tartó részét és a mérleg szerkezetét sárgarézből alakították ki. Fizikai korrózió: A fém részek felülete poros, karcos volt. A festett vasrészekről pergett a festék. Kémiai korrózió: A vas alkotó részek felületét vörös színű vasoxid borította (Fe

2

0

3

). A réz részek felületét vörös színű rézoxid (Cu

2

0), sötétzöld rézszulfát (Cu

2

S0

4

) és világoszöld rézklorid (CuCl) borította. Bőr részek állaga: Barnára pácolt marhabőr borítást kapott a golyólevezető kosár felső pereme. A posztó kárpitozásánál, a sarkoknál az éleket vékony kecskebőrrel fedték. A bőrök fajtájának meghatározását magam végeztem makroszkopikus eljárással az adott bőrre jellemző tulajdonságok alapján. Fizikai korrózió: A bőrök felülete koszos, karcos, szakadozott volt. Csont részek állaga: Elefántcsontból készültek a biliárdgolyók, az asztal márkajelzését igazoló táblácska, valamint az egyik dákó tulajdonosát jelölő lapocska, de a táblák jelző gombjai is. A szükséges színekre pácolták a csont felületét. Az írott szöveg vésetét is különböző színű festékkel tették láthatóvá. A csont milyenségét az elefántagyar hosszirányú tengelyére merőleges keresztmetszetben fellelhető rombusz minták alapján állapítottam meg. Fizikai korrózió: Piszkosak, porosak, a festéktől megkopottak voltak a csont felületek. Néhány golyó megrepedt és résnyire szétnyílt. A táblákon a jelző gombok némelyike hiányzott. Kémiai korrózió: A csont felülete besárgult, ami a természetes öregedés jele. Pala részek állaga: 450