Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Fűrészné Molnár Anikó: Tatabánya elődtelepüléseinek fotográfusai. A Tatabányai Múzeum fotógyűjteménye
termet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. bocsátotta rendelkezésére. 1941ben Bánhidán fióküzletet nyitott. Krakovszky Andrásné tanítványa, Schlégl János vezette az üzletet. Ez a műterem 1945-ig működött. Stingl Józsefné 1952-ben költözött Bánhidára a Skrován Imre utca 46-ba, ami jelenleg is az otthona, s ahol még sok éven át dolgozott. Képeit először Szlávik Rózsi névvel szignálta, férjhezmenetele után mint Stinglné, majd később mint Stingl Józsefné használta nevét. Asszonynévvel jelentette meg hirdetéseit is. Állandó kirakata volt a Népházban 1935-től 1972-ig. 1935-től Tatabánya legtöbb megrendelőt vonzó fényképésze lett. Alkotásainak témája rendkívül sokrétű. Kezdetben ő is inkább portrékat, családi képeket készített. Az egyik legértékesebb felvétele a korai időszakból egy díszegyenruhás bányász portréja. Épületfényképezéssel is szívesen foglalkozott. Ennek ma már igen komoly helytörténeti jelentősége van. Néhány régi középületről már csak az ő munkássága révén nyerhetünk képet. Készített fotókat képes levelezőlapokhoz is, így a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. által nagy számban megjelentetett Tatabánya levelezőlap-sorozatokhoz is. Mindig érdeklődéssel figyelte az eseményeket is és minden figyelemre méltót megörökített. Ezek a Tatabánya közelmúltjának történelmét őrző felvételei múzeumunk legféltettebb kincsei. Közel 60 esztendős pályafutása alatt rengeteg fényképet készített. Fotóitamely a többi fotóműterem anyagához viszonyítva a legjelentősebb - műtermének berendezésével együtt, a Tatabányai Múzeum őrzi. A jegyzett fotóműtermek legtöbbjétől rendelkezünk egy vagy több felvétellel. Ezek jórészt portrék, vagy családi képek, de akad közöttük fontos dokumentációs értéket képviselő fotó is. A Tatabánya Egyházközségi Értesítőben 1939-1944 között rendszeresen megjelentek hirdetései, amelyekben tájékoztatást adott a műterem címváltozásairól, munkakörülményeiről. FŰRÉSZNÉ 1988, 70-72. Bányász díszegyenruhában Tatabánya, 1930-as évek (zselatin ezüst) leltári szám: 3314/1 Tatabányai Múzeum fényképtára. A kép értéke, hogy pontosan bemutatja a hazánkban általánosan ismert bányászviseletté vált „freibergi" fekete bányászruhát. (Ld. Fürészné Molnár Anikó: a tatabányai Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum I. Munkásfotók, szociofotók, Új Forrás, 1984. 1. 94-96. Ld. Tatabányai Múzeum fényképtára - levelezőlap-gyűjtemény 435
