Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Kövesdi Mónika: Gondolatok két tatai keménycserép edény kapcsány
"Rajta ürüljön e Pohár" Gondolatok két tatai keménycserép edény kapcsán Kövesdi Mónika (Kuny Domokos Múzeum, Tata) A tatai Fischer-féle kőedénygyár működéséről rendelkezésünkre álló adatok meglehetősen bizonytalanok. Különösen a gyár korai (az állítólagos 1824es alapítás utáni) évtizedeit és a gyár megszűnésének (1870-es évek) körülményeit fedi homály. A gyár elődjének tekintett tatai fajanszmanufaktúra jelentősége és minősége elhomályosította az azt felváltó kőedénygyártást és visszavetette annak kutatását. Az anyag gyűjtése is meglehetősen későn, az 1930-as években indult meg, az értékelés pedig máig nélkülözi a monografikus összefoglalást. 1 A kő edénygyárról kialakult jelenlegi kép, amely egy feltörekvő polgárcsalád (a Fischerek) vállalkozóból képzett keramikussá érő tevékenységét rajzolja meg, tipikusnak tekinthető a kor magyar kőedény gyárainak történetét tekintve, ugyanakkor kiemeli a Fischer-család jelentőségét a magyar kerámiaművességben elfoglalt egyre szerteágazóbb működését és szerepét illetően. A szép számban fennmaradt tárgyak, edények tanúskodnak a kőedénygyár stílustörekvéseiről. A tatai üzem termékei egyrészt a herendi porcelángyár népszerű és sikeres edénytípusait és dekorációját, másrészt a jelentős kőedénygyárak (Pécs) minta- és formakincsét követték. Nem zárható ki a vezető európai kerámiamühelyek befolyása sem, a világkiállításokon bemutatott gazdag anyag révén. A tatai kőedénygyár a paraszti és polgári háztartásokba szánt, egyszerű edényeken kívül asztali készletek és díszedények sorozatát készítette a porcelánt utánzó távol-keleti dekorokkal, és a kor divatja szerinti magyaros illetve keleties, dús virágornamentikával, valamint a gyárra sajátosan jellemző, szokatlan színvilágú, plasztikus díszítéssel. Múzeumunk gyűjteményében maradt fenn az a két, festett jelenetekkel díszített bortartó edény, amely ritka bizonyítéka a kőedénygyár autonóm festői tevékenységének, és becses emléke a kor romantikus - késő biedermeier, népies, nemzeti érzelmeket kifejező művészetének. KATONA 1978, 184.; KATONA 1984.; KÖVESDI 1996, 49. 421
