Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

(Elismerve ugyanakkor, hogy a hiányos szakmai tudásért főként a háború utáni tömegképzés okolható.) Válaszul a keszthelyi tanári kar javasolta az oktatás idejének felemelését 4 esztendőre, az akadémiai tangazdaságok és kísérleti terek felszereltségének javítását és a több napos tanulmányi kirándulások rendszerének visszaállítását. A helyi igényeket tekintve, kérték az akadémia főépületének emeletráépítéssel történő bővítését, a gyűjteménytárak megfelelő elhelyezése és a konviktus befogadóképességének növelése érdekében. 1928-ban létrehozták az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsot, amelynek a keszthelyi akadémia igazgatója is tagja volt, de fentebbi elképzeléseiknek csak fokozatosan sikerült érvényt szerezniük. Az akadémia bővítésére irányuló kérések viszont hamarosan meghallgatásra találtak, 1927-től mód nyílt az építkezésre és a felszerelés-vásárlásra. 1928 augusztusában megkezdődhetett a főépület emeletráépítése. Bár a konviktusi férőhelyek száma csak csekély mértékben növekedett, lehetővé vált az egyes tanszékek megfelelő elhelyezése. Az akadémia 9 tanszéke közül a vegytani a földszint 9 helyiségét foglalta el. Az első emeletre került a növénytermelési tanszék 6, a természetrajzi 7, az állategészség-tani 5 szobába. A második emeleten kapott helyet a műszaki tanszék 8, a jogi 2, az üzemtani 2, az állattenyésztési 5 helyiségben, s még ezen a szinten foglalt el l-l szobát a kertészet és az erdészet is. A gyakorlati tanszéket az akadémia majorjában és gazdaságában helyezték el. A fejlesztésre fordítható pénzeszközökből jutott az akadémia szakkönyvtárának bővítésére is, amelynek állománya elérte a mintegy tizenhét és félezer kötetet. Az 1920-as évek közepétől ismét rendszeressé váltak a tanulmányi kirándulások. A hallgatók évente megtekintették a budapesti tenyészállat-vásárokat és kiállításokat, több napos tanulmányutakat tettek korszerű magán-, illetve állami birtokokra. Lassan megindultak a külföldi tapasztalatszerzések is, főként Német- és Olaszországba, de a mintaszerű mezőgazdaságáról ismert Dániába és Hollandiába is. Az akadémia támogatásának növekedése, az oktatás körülményeinek javulása terén bekövetkezett változások egybeestek a hallgatói létszám több éven át tartó visszaesésével. Ez viszont elősegítette az oktatás minőségének javítását, a tanulók alaposabb képzését és lehetőséget adott a tanrenden kívüli tanfolyamok számának növelésére. Az 1922/23. tanévben kezdődő ún. népies gazdasági előadások kezdetben nem jelentettek nagyobb megterhelést, de az évek múltával egyre több tanár és egyre több helyen tartott főként kisgaz395