Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

gül is az 1874. augusztus 15-én kelt királyi döntés hozott. A magyaróvári intézet akadémiai rangot kapott, a keszthelyi, valamint debreceni, kassai és kolozsvári iskolák pedig középfokú oktatási feladatokat láttak el. A keszthelyi intézmény neve előbb M. Kir. Gazdasági Felsőbb Tanintézetre változott, de a képzés ideje továbbra is két év maradt. Kétségtelen minőségi változást hozott, amikor az 1874-től M. Kir. Gazdasági Tanintézet néven működő intézetben bevezették a 3 éves képzést. Az 1874. évtől új korszak kezdődött a keszthelyi agrároktatás történetében. A működés alapvető feltételei (oktatási és gazdasági épületek, tangazdaság céljaira szolgáló terület, az Óvárétól messze elmaradó költségvetés stb.) valóban nem álltak megnyugtató módon rendelkezésre. így az első évtized a színvonalas képzéshez szükséges feltételek megteremtéséért vívott küzdelem jegyében telt el. Századunk elejétől egyre nagyobb figyelem irányult a különféle szakoktatási területek intézményhálózatára. Ami a gazdászképzést illeti, a szaktárca adatai szerint, 1903-tól egyre kevesebben választották a gazdász hivatást. Válaszképpen első, nem helyeselhető döntésével a minisztérium még inkább leszállította a felvételi követelményeket, illetve a felvételi korhatárt. E döntés kedvezőtlen hatására a keszthelyi tanári kar gyűlése már 1905 októberében élénken reagált. Megállapították, hogy a felvételi elengedhetetlen feltétele az érettségi bizonyítvány. Azon a véleményen voltak, hogy ezzel a követelménnyel megszűnne a különbség az akadémia és a tanintézetek között, hiszen ezek után az utóbbi oktatási intézetekben is magasabb színvonalú képzést lehetne megvalósítani. A tanintézeti végbizonyítványok társadalmi presztízse is elérné az akadémiai oklevélét. Emiatt, s feltehetően az akadémián elérhető nagyobb támogatás és magasabb jövedelmek miatt is, egyre inkább az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a középfokú iskolákat minősítsék át akadémiákká. A vita végül is ez irányban dőlt el, s Keszthely szakmai presztízse tovább emelkedett, miután 1906-tól, az augusztus 17-i királyi rendelet értelmében a fentebb már említett négy gazdasági tanintézet, immár mint M. Kir. Gazdasági Akadémia, felsőfokú oklevél kiadására kapott jogot, és ezt 1945-ig meg is tartották. E királyi döntés következményeképp, megszűnt a hazai középfokú gazdászképzés. Az ország öt gazdasági akadémiája számára kidolgozott új szervezeti szabályzat maradt érvényben a dualizmus időszakában, sőt, kisebb-nagyobb módosításokkal, a két világháború közötti években is. A fel391