Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

di növénytermesztésben kiemelkedett a vetőmagtermesztés és -nemesítés, s ezt a harmincas évektől a gazdasági válság leküzdése érdekében tett állami intézkedések is ösztönözték. Jelentőssé fejlődött hazánk zöldség- és gyümölcsexportja. Az állattenyésztésben országosan elterjedt a törzskönyvezés. Figyelemre méltó fejlődés történt a gépesítés terén (a hazánkban is megjelenő új munkagépek, a traktorok száma 1925-től 1933-ig hatszorosára nőtt.) Emelkedett a mütrágyafelhasználás. 1933-tól nagyszabású öntözési tervek megvalósítása indult el. A harmincas évek derekától megnőtt a kukorica, az ipari növények és a konzervként is kiválóan feldolgozható hüvelyesek vetésterülete, utóbbi a fentebb említett, háborús előkészületekhez kapcsolódó okokból is. A szántóterület százalékos megoszlása a két világháború között gabonafélék kapások szálastakarmányok ipari növények hüvelyesek egyéb 1928 56,9 28,7 12,3 1,0 0,3 0,8 1938 53,4 30,5 12,7 1,3 0,9 1,2 Az 1920-as évektől, a városi lakosság számának gyarapodásával, az üdülőkörzetek fejlődésével folytatódott a tejtermékek iránti kereslet növekedése. A szarvasmarha-tenyésztést illetően, a fentebb már említett módon, számbeli többségbe kerültek az állományban a tejelő fajták (a leginkább ismert szimmenthali és hazai pirostarka tájfajták). Az OMGE sokat tett a tejtermelés fejlesztése érdekében. A tej- és tejtermékek szélesebb körű előállítása érdekében, ennek elősegítésére a külföldi tenyészanyag beszerzésében is támogatást nyújtott a gazdáknak. A legfontosabb háziállatok számának alakulása a két világháború között (a tavaszi haszonállat-összeírások alapján) /db 1930 1938 szarvasmarha 1.778.000 1.875.000 ló 860.000 814.000 sertés 2.362.000 5.224.000 juh 1.464.000 1.629.000 389