Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

hetőségét agrárfejlődésünkben. Az átállás nehézségeit követően, az új gaz­dasági formáció működési feltételei azonban csak az 1867. évi kiegyezés utáni időszakban alakultak ki. A feudális maradványok továbbélése, a tőke­hiány, a kedvezőtlen hitelviszonyok csak lassították, de nem akadályozták meg az 1880-as évektől jól érzékelhetően megvalósuló gazdasági előrehala­dást. A továbbra is döntő súlyú nagybirtokok kapitalizálódásának útja nagy­mértékben meghatározta az ország egészének agrárfejlődését. 1848 után - a nagybirtok feudális kori hármas funkcióján belül - a közigazgatás és a jog­szolgáltatás szerepének fokozatos csökkenésével egy időben előtérbe került a gazdálkodás jelentősége. A feudális járadékokért 1855-ig csak kártalanítá­si előleget kaptak a birtokosok. A kártalanítási összeget sem egyszerre vehet­ték kézhez: az 5%-kal kamatozó földtehermentesítési kötvényeket 1857-ig juttatták el hozzájuk. így a jobbágyaiktól járó termény- és pénzszolgáltatás, valamint ingyen munkaerő (robot) elvesztésével a nagybirtokok csak terüle­tük egy részén alakítottak ki saját kezelésükben tőkés jellegű termelőüzeme­ket, ezek mellett pedig a birtokok nagy részén tőkés bérleteket hoztak létre. A kötött vagy korlátolt forgalmú birtokokon belül, a nagyságrendben az 1867 után is fennmaradó hitbizományok után következő egyházi birtokokon azon­ban továbbra is a házi kezelés dominált. Célvagyonként elsősorban egyházi, kulturális, továbbá karitatív célokat szolgálva, biztosítaniuk kellett a hozzá­juk kapcsolódó intézmények fenntartását. Birtokmegoszlás Magyarországon 1895-ben (Horvát-Szlavonország és Fiume nélkül) Birtoknagyság Gazdaságok Földterület kh száma % kh % 5-0 1.279.718 53.6 2.155.168 5.8 5-100 1.085129 45.4 14.151.574 46.5 100-1000 19.867 0.8 5.663.789 15.4 1000­3.768 0.2 11.901.380 32.3 A művelési ágakon belül, a fentebb vázolt folyamatok következtében, a nagybirtokokon a hagyományos gazdasági ágak mellett megnőtt az erdőgaz­daság szerepe. A kibontakozó, a kiegyezés után felgyorsuló gazdasági fejlő­dés vezetett el azután az áttéréshez az intenzív mezőgazdasági termelésre a múlt század végétől - e század elejétől. A belterjes gazdálkodás térnyerésé­nek legfontosabb mozzanatai az agrárágazatban a szántóföldi művelési rend­384

Next

/
Oldalképek
Tartalom