Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

bíróság akképp indokolta, hogy az Urbárium előtt kötött szerződés nem úrbéri természetű, mert alperesek elődei a megtelepedésükre kijelölt telkeknek nem csupán haszonbérlői lettek, mint más jobbágyok, hanem tulajdonosaik is. Jogosultak voltak e földeket eladni, elcserélni. Továbbá, ezen szerződés az úrbérrel egyenlővé nem lett téve, amit az is bizonyít, hogy míg a jobbágyi szolgáltatások a földesúri önkénytől függtek, addig az örökös szerződésben a földesúr -jobbágy viszony előre meg volt állapítva, és azóta ezen szolgáltatások és tartozások változatlan formában fennállnak. Emellett, mivel az Urbáriumnál kedvezőbb volt alperesekre nézve, ezért „örök időkre szentesíttetett, örök időre fenntartani rendeltetett'"' Tulajdonképpen ezzel az úrbéri törvényszék magánváltságra utasította Agostyán községet. Az ítélkezés azonban nem volt egyhangú. Bakoss József, az úrbéri törvényszék előadó ülnöke 1859. január 14-én kelt és előadott „külön véleményében" tulajdonképpen az agostyáni parasztok érveinek elfogadását ajánlotta: „Én az e' jelen perben vitatott ez alatti örökös szerződést, úrbér pótlónak, úrbér természetűnek lenni tartom, s annak itéletileg elismerni, olyannak bíróilag kimondatni kívánom. ...Az 1853ik évi Martins 2 legtöbb nyílt parancs 3ik§a úrbérinek mondja azon jobbágy és Zsellér telkeket, mellyek az úrbéri táblákba, mint úrbéri jobbágy, és úrbéri Zsellér telkek, állománya igtattatták be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által Illyéseknek ismertettek, „ legyenek ezek bár úrbéri, vagy ennek helyét pótló szerződési bánás alá vettve. Mindenek előtt a törvényszéki leirat fonalán megjegyeztetik, hogy az örökös szerződést jóváhagyó különös királyi resolutio, valamint földtehermentesítés tekintetéből az uradalom által tett bejelentés a hivatalból eszközlött tudakozódások által sem lett kipuhatolható.... " így hát a további vizsgálat több időt igényelt - olvashatjuk az 1860. március 19-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvben. Az Agostyán volt jobbágyközség ellen indított perben 1861. február 22én 677. szám alatt hozott első bírósági ítélet a perbevont szerződést - Bakoss véleményét osztva - úrbéresnek ismerte el. Az uradalom további megvizsgálás végett nyújtott be fellebbezést. A Császári Királyi Úrbéri Főtörvényszékhez felterjesztett ügy érdemében - az előző fejezetben kifejtett bírósági rendszeren belüli változások folytán a Királyi ítélőtábla járt el, mely az „Esztergom megyei Törvényszék előtt indított és az elsődleges kérdés iránt 1861. évi február 22-én 677. sz. a hozott első bírósági ítélettel ellátott úrbéri birtokrendezési perben, nevezett királyi 369