Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

létnek, hogy a jobbágy és földesúr közötti vitában az alispáni bíróságok voltak illetékesek, s döntésükig a jobbágyok maradtak birtokon belül. Megtiltotta a rendelet az egyértelműen majorsági földekre telepített zsellérek „rendes községei"-nek feloszlatását is. Az úrbériség ilyen széles értelmezésével az 1848-49. évi kormányzat a legmesszebbre jutott el a jobbágyfelszabadítás kiszélesítésében. Ezen tág értelmezést az abszolutista kormányzat a szabadságharc leverése után elutasította. Az abszolutizmus az április törvényeken kívül szinte mindent semmisnek nyilvánított. Az 1853. március 2-i császári nyílt parancs azonban az 1848. évi törvények „mulasztásait igyekezett pótolni.'''

1 Visszaállította a szőlődézsmát, kivonta az állami kárpótlás alól a maradványföldeket, és az irtások legnagyobb részét. A majorsági zsellérek és telepítvényesek esetében még az önmegváltást sem engedélyezte, ha szerződésük nem örök időre köttetett. A pátens körülhatárolta az úrbéres földek fogalmát, elrendelte a legelők és részben az erdők kötelező elkülönítését, rendelkezett a tagosításról. A császári nyílt parancs az 1836. évi úrbéri törvénycikkek és az ezeket módosító 1840: VII. te. rendelkezéseit vette alapul. 3. §-a szerint úrbéri földbirtokoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya voltak beiktatva, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ismertettek, legyenek bár ezek úrbéri vagy ilyeneknek helyét pótló szerződési bánás alá vetve. Amire pedig a felperesek keresetükben hivatkoztak, a 19. §. azoknak a parasztbirtokosoknak a birtokviszonyait rendezi, akiknek telkei nem úrbéri jellegűek, ám az úrbér behozatalakor vagy utána, amennyiben ezek a földek már benépesíttettek, a volt jobbágyok művelés, beültetés vagy egyéb haszonvételek végett írásbeli vagy szóbeli egyezkedés által évenként természetbeni szolgáltatásokat vagy censust fizettek, s emellett örökidőre vagy a család, illetve férfiág kihaltáig részükre a földesúr a földet átengedte, a jelenlegi birtokállapot a szerződés mellett fenntartandó. Az ilyen földön fekvő tartozások megválthatók. Tehát a pátens úgy rendelkezik, hogy ezen birtokosok birtokai és a birtokviszonyok a szerződés mellett fennmaradnak. Zichy gróf referens indokolása szerint a 19. §. azon birtokosokra vonatTelepítési falvak azon majorsági birtokterületek, melyeket a föld tulajdonosa egyeseknek vagy többeknek évi szolgálmányok fejében szerződés mellett haszonélvezetre engedett át, s amelyeken ennek folytán községek keletkeztek. FÜR 1966, 54. 13 Közli Bay Ferenc: BAY 1856, 57- és BERNÁT 1935, 74-. 14 Közli BERNÁT 1935, 110. 364