Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere
böző bírói fórumok ítélkezése azonos volt mind a hét község esetében és a '80-90-es években hasonló eredményekkel zárult. Mindössze abban mutatkozik némi különbség, hogy Zsemlye (Vértessomló) és Baj községek esetében az elsődleges kérdés lezárására később került sor. (A vitát a Komáromi Törvényszék 1878. december 20-i ítélete zárta le, amely - átvéve a többi községet illetően már a '60-as években kimondott ítéletek indokolását - a 8 községeket úrbéreseknek jelentette ki.) Az itt vizsgálat alá vett község Agostyán, az egész pert kiváltó telepítési aktust reprezentáló okirat pedig Dunaszentmiklós német nyelvű telepítési szerződése {Contractus Szent Miklósiensis). Agostyán falu perindító keresete a következő: „262/857. 1. A Tekintetes cs. k úrbéri Törvényszékhez Esztergomban Előleges keresetük galánthai gróf Esterházy Miklós es. k. kamarásnak, //. Tatában/, gróf Esterházy Pálnak //. Pozsonyban/ és gróf Esterházy Móricz cs. k. b. t. tanácsosnak /lakás Csákváron/ mint a tatai uradalom tulajdonosai és felpereseknek, Ther Boldizsár Agostyáni bíró és általa az Agostyáni Község, illetőleg minden érdekeltek ellen, a határnak szabályozása, tagosítás, legelő elkülönözés, fáizási élvezet szabályozása, minden ezekkel egybekapcsolt birtokviszonyok rendezése végett... Tekintetes es. kir. úrbéri Törvényszék! Az előtt Komárom jelenleg pedig Esztergom megyében kebelezett és tatai uradalmunkhoz tartozó Agostyán községgel 1735 évi Január o az uradalom és községbéliek között fennforgó viszonyok iránt legmagasb Királyi helybenhagyással és örökidőkre megerősített örökös szerződés köttetvén - és ezen örökös szerződés az annak keletkezte óta költsönös egyetértéssel életbe lépSzabad György szerint ezen községek esetében az ítéletmondás elhúzódásának lényegében csak technikai okai voltak. Az ABC-rendben persze Baj falu lenne a második, ám Baj mindig a sor végére kerül, hiszen ezt a községet telepítették be utolsóként a 7 falu közül és ráadásul nem németföldi németekkel, hanem mosoni svábokkal. Alsó-Galla pedig, mint Alsó- és Felső GALLAK szerepel a forrásokban. 359
