Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról
A bent levő föld kitermelése során látszott, hogy itt is teljesen kevert újkori betöltéssel van dolgunk. 25 A föld kitermelése után megfigyelhető volt, hogy a fal vastagságába épített ágyúkamrát a rondella belső terétől egy utólag hozzáépített fal választotta el. Ez más, mint a nyugati lőrés rekesztőfala, ugyanis itt a fal közepén, 37 cm magas küszöb fölött egy 90 centiméter széles ajtó nyílt befelé. Ebből a zárófalból a küszöbkövet és a kétoldalt felmenő, szabálytalanul rakott törtköves fal alsó részét sikerült megtalálni. Takarítása közben már látszott, hogy a felmenő része befele dől, azt a mögötte levő földtömeg kimozdította a helyéből, s valóban, ez a tartás nélküli faltömeg még aznap délután ki is dőlt. A lezúdult törmeléket elhordva kitűnt, hogy a vízház alapozása és a rondella falszövete között még további, nagy mennyiségű igen lazán álló köves kitöltés van. Ezt kidúcoltuk - a további omlások elkerülése végett -, s a munkát itt abbahagytuk. Amit ennél az ágyúállásnál megállapíthattunk, az az, hogy hasonlóan a nyugatihoz, itt is csak a fal vastagságában alakították ki azt a boltozott részt, amely befele eredetileg nyitott volt. Később választották le a rondella belsejétől egy fallal - mely mögött egy második helyiség (vagy nyílt térség) is lehetett - erre utal az ajtó maradványa. Szerintem ez az átalakítás még a vízház építése előtt történhetett, hisz értelmetlen lett volna az alapozás aljához ajtót nyitni. A víztorony építésekor töltésként idehordták azt a nagy mennyiségű követ, ami később benyomta a falat; majd erre a kőtömegre alapozták rá a vízházat, majd az üresen maradt területet telehordták földdel ami aztán lefolyt az ágyúállásba. A több metszeten jelzett, északra nyíló ágyúállásnak a külső falsíkon nincs nyoma. Egy szondát lemélyítve feltételezett helyén, kiderült hogy a belső falszövetben sincs nyoma az ágyúkamra ívének vagy későbbi átalakításnak, befalazásnak; így bizonyossá vált, hogy az alsó szinten nem volt északra néző lövegkamra. Mivel mind a két fellelt ágyúállás csak a fal vastagságában volt kiépítve, felmerül a kérdés, mi lehetett a rondella belsejében? A belső falszöveteken sehol nincs jele sem befele forduló falnak, sem utólagos hozzáépítésnek, sem boltozatindításnak, sem pedig síkfödém gerendafészkeinek; így csak két Az egyik legjelentősebb leletünk egy bontatlan csomag gumikesztyű volt, igen kevés és apró cseréptöredék mellett. 330
