Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

gének szétválasztását nehezíti, hogy az említett együttélés miatt az edénytípusok egy része mindkét területen megtalálható, ezért egyes edények néha nem kapcsolhatók egyértelműen egyik vagy másik népesség kerámiainventárjához - ez kihat az önálló területeken megtalálható importok meghatározására is: ld. Tocík típustábláin

4 ' az A7 típusú magyarádi korsók behúzott nyakú 5. és 6. variánsa megegyezik a mészbetétes korsók A2 (és Al) típusának változataival és a hengeresnyakú urnák között is léteznek átmeneti formák (5. t. 1). Emellett előfordulnak dunántúli motívumokkal díszített magyarádi edények is (Chlaba/Helemba: 5. t. 3), a térség mészbetétes kerámia-formáiról (esztergomi csoport) pedig gyakran hiányzik a mészbetétes díszítés. A két kultúra emlékanyagának közös vonásai, jellemzőik elválasztásának nehézsége már korábban felkeltette a kutatók figyelmét: Torma I. egy Esztergomban előkerült sír elemzésekor rámutatott, hogy a néhány egyértelműen magyarádi edény mellett a hengeresnyakú urnaforma vagy a fazekak mindkét kultúra formakincsébe beleillenek.

42 A néhány dunamenti leletegyüttesben (köztük az esztergomi sírban is) előforduló, már említett magyarádi A7 típusú korsók változatai

43 mellett az A4-A5 típusú bütyöklábas korsók is kétséget kizáróan a Magyarádi kultúrához köthetők.

44 Kovács T. a Süttő-hosszúvölgyi telep leleteinek közlésekor foglalta össze a Magyarádi kultúrával való kapcsolatok problémakörét és hasonló edénytöredékek segítségével bizonyította, hogy a telepen zárt gödrökből került elő a Mészbetétes és a Magyarádi kultúra későklasszikus (nachklassische) fázisára jellemző keráTOCÍK 1979, 58-59; 204-234; TOCÍK 1981, 259-265: „Besiedlung vom Volk der gemischten Madarovce-Nordpannonischen Kultur". TOCÍK 1982, 406, 408. - „EipelKulturgruppe: Madarovce und Nordpannonische gemischte Gruppe". TOCÍK 1964, 204-234; típustáblák: TOCÍK 1964, Abb. 11, TOCÍK 1978-81 és 1981. Az esztergomi alcsoportot a magyar kutatás az északdunántúli csoport más területein jellemző kerámiától eltérő típusok (Vö. Magyarádi és Hatvani kultúra hatása) miatt különítette el: BÓNA 1975,210-211; BANDI 1972, 50, 57; TORMA 1976, 30-37; TORMA 1996, 46. A szlovák kutatás az Ipoly csoport nevet használta - vö. 40. jegyzet. Esztergom: TORMA 1976, 11. t. 4-5. KOVÁCS 1988, 124, Abb. 4, 5. (- bár a közlésben a Mészbetétes Kerámia kultúrája típusai között kerültek felsorolásra); KOVÁCS 1989,19,99.jegyzet,2.kép 15. AVeszprém-Kossuth L. u.-nál előkerült bütyöklábas korsó (KISS 1997, 5. kép 2) is valódi(!) magyarádi áru, anyaga, kannelúrás díszítése is eltér a síregyüttes mészbetétes kerámiához sorolható, többi edényétől - vö. H. SIMON-HORVÁTH 1998-1999,202. A bütyökláb nélküli változatok mindkét kultúra formakincsébe beillenék vö. KISS 1997, 46. 22