Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

A kőeszközök anyagának származása Az eddigiekben lefolytatott előzetes és tájékozódó petrográfiai elemzések alapján a vizsgált eszközanyagban kimutathatók a Kelet-alpi - Nyugat-ma­gyarországi térségben előforduló szerpentinesedett ultrabázitok megjelené­se. A gabbró feltehetően importból származik, eredetének felderítése további elemzéseket igényel. Az andezitek többnyire enyhén bontott és részben hid­ratált harmadidőszaki amfibolandezitek, amfíbolos hiperszténandezitek, amelyekhez hasonló típusok mind a Visegrádi-hegységből már kimutatott lelőhelyekről, részben pedig Mecsek környéki miocén feltárásokból származ­hatnak. A jól kristályosodott, káliföldpátban dús biotitgránit nagy valószínű­séggel a Mórágyi-rög környezetéből származhat. A homokkő-fmomkonglo­merátum összletben alapvetően permi vöröshomokkő jelenik meg, nagy va­lószínűséggel Ny-mecseki lelőhelyekből származtatható. Ugyanebben a kő­zetcsoportban azonban megjelennek olyan kovás kötésű aprószemű konglo­merátumok is, amelyek összetételük és cementációs jellegük alapján hason­lóságot mutatnak mind a az É-dunántúli hárshegyi homokkövekkel, mind pedig egyes miocén konglomerátumokkal. Azonosító vizsgálatuk folyamat­ban van. A homokkövek csoportjában néhány példányban megfigyelhetők gránitos térszínről, annak metamorf szegélyövéből valamint kristályos pa­lákból származó fragmentumok, továbbá fiatal vulkáni tevékenységből ere­dő idiomorf ásványszemcsék. A karbonátos cementációjú törmelékes üledé­kek, bioklasztos üledékek, valamint a mészkő fáciestani vizsgálata több meg­oldást rejt, még nem lezárt. A vizsgált eszközanyag egy jelentős része a Me­csek és a Mórágyi-rög térségéből származik, kisebb hányada a Dunazug hegy­csoportból kerülhetett Bölcskére, 2 példány esetében valószínűsíthető a ke­let-alpi eredet és néhány, részletesebb feldolgozás alatt álló eszköz esetében lehetséges egy, az eddigiektől eltérő import (pl. D-Erdély, Szerb-Macedon masszívum). 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom