Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása
amelyek a 7-8 mm-t is elérhetik. Megjelenik vörhenyes színű oxihidratált, illetve mikroporózus, valamint mikroporfíros szöveti változat is. 7.5. Gneisz: 201 (80.536.78.) Az egy darab ide sorolható minta eredetileg leukogránit lehetett. Benne csomókba koncentráltan fordulnak elő a csillámok, melyek változó mértékig bontott biotitok. A szöveti irányítottság olyan mértékű dinamometamorf hatásokra utal, amelynek alapján a kőzet már metagránitnak, vagy ortometamorfítnak nevezhető. 1.6. Kvarcit: 8 (80.539.21.), 28 (80.533.72.) Az egyik, e kőzetkategóriába sorolható kőbalta (8. sz. minta) vörösesbarna színű, Fe-vegyülettel színezett. Sivatagi mázra emlékeztető patina vonja be Belül zsírfényű, világos szürkésfehér metamorf kőzet, amelyet valószínűleg kavicsként gyűjthettek be. A másik példány (28. sz. minta) vöröses barnássárga, tömött, aprókristályos szövetű kvarcit Kiindulási anyaga eredetileg metaaleurolit vagy metamorfízált finomhomokkő lehetett. 1.7. Homokkő: 40 (80.598.89.) Az egyetlen ilyen anyagú balta közép-durvaszemű, enyhén csillámos, világos-sárgásszürke színű, karbonátos cementációjú homokkő. 2. Marokkövek (22 db minta, 3-féle kőzettípus) 2.1. Kvarcit: 10 (80.528.15.), 11 (80.597.172.), 12 (80.530.181.), 13 (80.597.177.), 14 (80.597.175.), 32 (80.605.17.), 34 (80.598.81.), 53 (nincs leltári szám), 56 (nincs leltári szám), 57 (nincs leltári szám), 190 (80.523.143.), 191 (80.539.23.), 193 (80.598.87.), 194 (80.538.118.), 195 (80.551.17.), 197 (80.538.113.), 207 (80.600.78.) 17 db marokkő készült hasonló típusú, enyhén különböző megjelenésű, metamorf kvarcitból, ill. ezek gyengén csillámos változataiból. Színük a fehér, sárgásfehér, szürkésfehér színváltozatai, helyenként kissé felhősen foltos megjelenéssel. Alárendelten vas és mangán jelenléte okoz enyhe sárgás vagy rózsaszínes-vöröses elszíneződést. Szövetük irányítottságát ritkán lehet érzékelni, ez leginkább azoknál a példányoknál látható, ahol néhány százalék csillám megjelenik az alkotók között és orientáltan rendeződik el, vagy sávokat alkot. A szemcsék vékonycsiszolatban láthatóan mozaikosak, töredezettek, repedezettek, unduláló kioltásúak, dinamometamorf hatásokat tük203