Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása
hozott sérülések nyomai a minta alkatát nem változtatták meg, a nyomaik tömítékkel eltüntethetők (minimális roncsolás). A fenti elemzések lehetővé tették az eszközanyag genetikai csoportosítását, fő típusainak elkülönítését. A későbbiekben további petrográfiai és geokémiai vizsgálatok következnek, továbbá a valószínűsíthető származási helyek hasonló kőzetanyagainak összehasonlító kőzettani vizsgálatát tervezzük. A megvizsgált 213 db kőeszközről makroszkópi leírás született, s ennek alapján 11 genetikai kőzetcsoportba lettek besorolva. Az egyes csoportokból további vizsgálatokra kiválasztott minták száma 26 db. Ezekből mikroszkópi vékonycsiszolat alapján részletesebb leírás készült. Az alábbiakban vázlatos bemutatásra kerülő genetikai kőzetcsoportokat jelen vizsgálati szinten az egyéni specifikumok mellőzésével statisztikailag foglaljuk össze. Ezt az indokolja, hogy a legtöbb csoport esetében további altípusok különíthetők el és ezek egyéb módszerekkel történő elemzése feltétlenül szükséges. A jelenlegi ismeretségi szinten az anyag egy része határozott azonosságot mutat a hasonló százhalombattai és Székesfehérvár környéki leletanyaggal. Ugyanakkor azonban olyan új kőzettípusok és változatok is megjelennek, amelyek a korábban megismertektől jelentősen eltérnek. Az alábbiakban a funkcionális szerepük szerinti felosztásban csoportosítva mutatjuk be a leleteket. Ezen belül viszont a magmás, metamorf, üledékes genetikai sorrendet követjük. A magmás kategórián belüli sorrendet a savanyodás mértéke határozza meg, azonos kőzetcsaládon belül pedig a mélységi változatok megelőzik a nekik megfelelő kiömlésieket. A szerpentinesedett ultrabázisos és bázisos kőzeteket vegyes karakterük ellenére nem a metamorf, hanem a magmás kőzetek sorában tárgyaljuk. 1. Kobaltok, fejszék, kalapácsok (15 db minta, 7-féle kőzettípus) (14. tábla) /./. Szerpentinit: 27 (80.535.105.), 36 (80.597.173.) Két balta anyaga makroszkóposán hasonló és mikroszkóposán is rokon vonásokat mutató szerpentinesedett ultrabázit. Szövetük tömött, enyhe irányítottságot mutató, anyaguk közepesen kemény, szívós, jól polírozható. Természetes színük szürkés zöldesfekete, patinájuk enyhén foltos világos zöldesszürke. Egyikükben eredeti ásványként csupán magnetit mutatható ki, e minta átkristályosodása erőteljesebb (27. sz. minta), eredetileg egyveretű 201