Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?

kultúra terjeszkedésének hatására került a földbe - és maradt ott -, ami megfelel a Koraurnamezős-időszaknak. A tengeri népek idején megvalósuló kapcsolati horizonthoz nem csak kardok tartoznak. Ekkor terjednek el mindkét területen - és Itáliában - a Peschiera-tőrök, melyek jól keltezik az Urnamezős-időszak elejét, ekkor tűnnek fel az ökörbőr-alakú bronzöntecsek a Kárpát-medencében. Olyan jellegzetesen urnamezős motívumok, mint a kacsamadár, feltűnnek a tengeri népek által háborgatott Mediterráneumban. A mükénéi páncéloknak - különösen: Dendra - viszont nincs kapcsolatuk az urnamezős páncélokkal, azoktól teljesen eltérőek. Valószínű azonban az umamezősök és a tengeri népek testreálló páncéljai közötti összefüggés. A játéktér A fentebb elmondottak alapján a Kárpát-medencében a Halomsíros-kultúrának a Vatya Ili-végi megjelenését a Kr. e. 1700-1600 közé kell kelteznünk. A Keszthelyi-halomsíros temetkezések idején - Kr. e. 1600-1500 - a Halomsíros-kultúra délen már elérte a Dunát (és így elvileg érintkezésbe kerülhetett a Duna-Fekete-tenger-Márvány-tengeren át vezető kereskedelmi útvonallal). Az Urnamezős-kultúra kialakulása viszont aligha történhetett korábban annál az időszaknál, amit a Mediterráneumban a tengeri népek vándorlása fémjelez. Ez azt jelenti, hogy a halomsírosok Kárpát-medencei története 300-400 évet fog át. Ez az időtartam lényegesen hosszabb, mint amit eddig gondoltunk. Úgy is mondhatnánk: a „Halomsíros-játéktér" lényegesen nagyobb annál, mint amit mostanában be szoktunk játszani. MOZSOLICS 1971 ILON 1992. SANDARS 1978. 162