Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Fischl Klára: A Gerjen-csoport kritikai vizsgálata
1975, Taf. 58-75; Gerjen: WOSINSKY 1891; 1896, 409-434; HajósHildpuszta; 25 Dunapataj: BONA 1975, 118; Izsák f-II: BONA 1975, Taf. 76-79). A Vatya-kultúra koszideri korú déli területi csoportja lelőhelyei anyagának sajátossága az erős Perjámos-Vattina hatások jelenléte a kerámiaművességben (BÓNA 1992,26; 1992a, 36), melyet azonban eltérő módon lehet interpretálni. Felfogható egy etnikusan is jelenlevő nép aktív közreműködéseként a vatyai fazekasságban illetve egy korszak hatásmechanizmusaként, mely valamennyi résztvevő kultúra fazekastradícióit megváltoztatja. A vizsgált területen egy másik komponens igen erős jelenléte vitathatatlan tény: a 27 mészbetétes kerámia kultúrájáé. Bizonyított, hogy a Duna-Tisza közének területére mészbetétes elemek költöznek be a középső bronzkor harmadik 28 periódusában. Ez a kerámiaművességben egy kétoldalú folyamatot indít el, melynek eredményeként megnő a mésszel kitöltött motívumok aránya a vatyai fazekasságban, alföldi nyersanyagból megváltozott testarányokkal készítenek mészbetétes stílusú edényeket és kialakul az ún. proto-szeremlei kerámiastílus, melynek egyik legjellemzőbb és legelterjedtebb képviselője az ún. csóri típusú bögre a jellegzetes koncentrikus körmintával. A leírt folyamat mind mészbetétes, mind vatyai oldalról alátámasztható. A Vatya-kultúra koszideri korú déli területi csoportját tehát egy erős Perjámos-Vattina eredetű hatással és a mészbetétes kerámia kultúrája beköltöző csoportjainak eredményeként az ún. proto-szeremle stílus kialakulása25 KŐHEGYI 1960,231. 26 VICZE Bp. 1986, 33-35, XXIX. t. 1-6, XXX. t. 1-6, XXXI. t.1-3. Ez úton köszönöm a szerzőnek, hogy a dolgozat eredményeit megismerhettem. 27 A terület elkülönülését a többi csoporttól KOVÁCS 1982, Abb. 2/B térképe is mutatja. E térkép lelőhelycsoportosításával szemben az ott a Szeremle-kultúra leleteinek tartott tárgyak lelőhelyét szét kell választani a kései mészbetétes-proto-szeremlei fázis illetve a valóban a Szeremle-kultúra lelőhelyeiként értelmezhetőkre. A Vatya-kultúra szeremlei importleletei proto-szeremleiként értékelhetők és mint ilyenek összevonhatók a B kategória szeremle-kelebia típusával. 28 BÓNA 1975, 226; BÁNDI-KOVÁCS 1970, 30; BÁNDI-KOVÁCS 1974, 103; KOVÁCS 1982, 288; KISS 1998, 166; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 113-119. 29 E problémáról részletesen: HÄNSEL-MEDOVIC 1994,19l-l92; Izsák II 7 : BÓNA 1975, Taf. 76-79; KISS 1997, 44-47; KISS, 1998, 165-168; P. FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, 113-119; KOVÁCS 1978, 220). 141