Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Vékony Gábor: „A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai”
„A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai" Vékony Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest) A Dunántúl bronzkora megérdemelt már egy konferenciát. A hazai kutatás az utóbbi időben főként az alföldi teli-települések iránt érdeklődött, ezek mellett a dunántúli középső bronzkor szegény rokon maradt, aminek persze több fajta, itt nem részletezhető oka is van. Annál inkább sajnálható ez az elhanyagoltság, mert a nagyléptékű szlovákiai ásatások és publikációk következtében éppen nem az Alföldről, hanem a Dunántúl közvetlen szomszédságából vannak összehasonlításra alkalmas, számottevő adataink. A kutatás sajátosságának következményének tudható be az is, hogy éppen a szlovákiai anyag széles körben ismertté válása miatt bizonyos dunántúli jelenségek megítélése téves volt (gondolok itt a Magyarád kultúrával kapcsolatos problematikára). Tata is megérdemelt már egy bronzkori konferenciát. A legutolsó időszaktól eltekintve éppen Komárom-Esztergom megye területén volt az, ahol a középső bronzkori mészbetétes kultúra leletei nagyobb számban előkerültek (Vértesszőlős, Dunaalmás, Süttő, Nyergesújfalu, Tatabánya - hogy az újabb kincsleleteket ne is említsem). Mindezek mellett a megyében van az egyik legjelentősebb olyan gyűjtemény, amelynek anyaga főként a dunaalmási temetőkből került ki, Lenhardt György gyűjteménye. Az itt közölt előadásokból ki fog derülni, hogy mennyire volt hasznos az összejövetel. Hallhattunk a Makó-Somogyvár problematikáról, amelynek kapcsán azért hadd jegyezzem meg, hogy egy régészeti emlékcsoportot nem lehet változó szempontok alapján körülhatárolni, Somogy vár-Vinkovci kultúrával (vagy inkább csak Vinkovci kultúrával) ott számolhatunk, ahol a Vinkovciról ismert anyag legalább 60-70 %-ban jelen van. Megérhettük a Gerjen csoport régóta esedékes megszűnését (s várhatunk hasonlóképpen további, nem kellő módszerességgel körülhatárolt csoportok megszűnésére). Újabb adatokat hallhattunk arról, hogy a dél-dunántúli mészbetétes éppenséggel jellemzi az északi területek korai anyagát is (mint ahogy az északdunántúli is egyre inkább jellemezni látszik a dél-dunántúli területeket). Megismerhettük egy Duna-ártéri ásatás teljes problematikáját (Dunaalmás13
