Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

ordinálása volt. A MOIB hoz ez idő tájt az ország különböző részéről befutó fegyverigénylések jócskán meghaladták a katonai fegyverraktárak készleteit, ráadásul a katonai kormányzat vonakodott nagymennyiségű fegyvert kiszolgáltatni. Komárom is azt a választ kapta kérésére, hogy a katonai raktárak üressége miatt fegyver nincs, s esetleg a későbbiek során a miniszter és a nádor Pestre érkezését követően számíthatnak fegyverekre a központi készletekből. Addig, amíg központi intézkedés nem történik, a nemzetőrök maguk gondoskodjanak felfegy-verzésükről. Több szerencsével járt a várkormányhoz intézett kérés, 200 db puskát kapott a város nemzetőrsége melyek Szinnyei emlékei szerint „oly régi nehéz 25 fontos fegyverek voltak, melyeknek gyökeres javítására lett volna szükségük... A fegyverforgatás elemeihez mégiscsak jó szolgálatot tettek.".

27 A puskákat a századok között arányosan szétosztották, de ez a mennyiség természetesen kevésnek bizonyult. A legénység egy kisebb része vadászfegyverekkel látta el magát, de a többség még így is fegyvertelen volt. Ezért június elején a belügyminisztertől próbált a város 900 db puskát szerezni sikertelenül.

28 A helyi erőforrásokból történő felfegyverzés esélye csekély volt. A belügyminisztérium utasítására a városban található fegyverkészleteket felmérő vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a helyi kereskedőknél lőfegyver egyáltalán nincs, a fegyverművesek pedig segédek hiánya miatt lőfegyver készítésére nem voltak képesek.

29 A fegyverhiány enyhítésére a közgyűlés júliusban Burján József kereskedőt megbízta „200 nemzetőri hosszú szuronyokkal ellátott fegyver" Bécsből történő beszerzésére. Ezen határozat mellett pénzgyűjtést indítottak a szegényebb sorú nemzetőrök felfegyverzésére.

30 A külföldi fegyvervásárlás eredményének írott nyoma nem maradt. Csepy János őrnagy már említett augusztus 17-i jelentésében ugyan azt írja, hogy a nemzetőrség fegyverzete a Bécsből érkező puskák által folyamatosan gyarapszik, de az általa megadott fegyverze

1 ti jelentés arra utal, hogy csupán egyes darabok beszerzéséről lehetett csak szó ekkor. A zászlóaljnak ugyanis 184 szuronyos és 165 vadászpuskája volt, a szuronyos fegyverek között pedig valószínűleg ott vannak a korábbi polgárőrség fegyverei is.

31 A fenti kimutatásból már hiányzik a várkormánytól kapott 200 db puska, mert a belügyminiszter július 24-i rendeletének következtében ezeket a fegyvereket vissza kellett szolgáltatni az államnak.

32 Szeptember elejére tovább csökkent a nemA MOIB válaszaihoz: ÁJLK Tan. jkv. április 3. 855. sz. és április 14. 978. sz. A várkormánytól kapott fegyverekhez: ÁJLK Tan. jkv. április 10. 940. sz.; SZINYEI 1887, 2. ÁJLK Közgy. jkv. június 2. 22. sz. A belügyminiszter rendelete. ÁJLK Közgy. jkv. július 31. 147., és 148. sz. A rendeletet közli: PAP 1868, 329-330. A felmérés eredményéről Molnár Lajos város kapitány jelentése: ÁJKL Tan.ir. 305/40. ÁJLK Közgy. jkv. július 22. 142. sz., augusztus 21. 190. sz. MOL H.92. 2824. ÁJLK Közgy. jkv. 1848. júl 31. 148. sz., a belügyminiszter rendeletét közli PAP 1868, 328-329. A puskák felküldéséről: MOL H. 15. Belügyminisztérium, rendőri osztály iratai. 12. doboz, 289. 461